1952

Zsarolással próbálták ráépíteni irodaigazgatóját Brezanóczy Pál egyházmegyei helynökre

Miskolc, január 15.

Dudujka Pál cikke

Brezanóczy Pál hejcei helynök két, Csehszlovákia területeire is kiterjedő egyházmegye vezetőjeként került az ÁVH látókörébe. A politikai rendőrség ezért irodaigazgatóját, Csontos Barnát próbálta zsarolással ügynöki szerepre kényszeríteni és Brezanóczy ellen fordítani. Csontos szilárd jellemről tanúbizonyságot téve azonban ellenállt a kísértésnek és mindenről részletesen beszámolt egyházi felettesének.

Az alkotmány 54. paragrafusa biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. E szabadsággal azonban nyíltan élni nem ajánlatos, tudja ezt mindenki. Hiába a hangzatos politikai lózungok, a pártállami diktatúra lépten-nyomon lecsap az egyházakra és vallásukat nyíltan vállaló híveikre nemkülönben. Különösen a római katolikus egyházat veszik célkeresztbe, amit jól mutat, hogy eddig két magyarországi vezetőjüket is bebörtönözték. 1948 karácsonyán Mindszenty bíboros, tavaly nyáron Grősz József kalocsai érsek került az ÁVH pincebörtöneibe, hogy aztán társaikkal együtt koholt vádakkal, egy állítólagos összeesküvési ügyben ítéljék el őket. A cél nyilvánvaló volt: le akarták fejezni az egyházat, hogy aztán az árulóvá vált békepapokkal karöltve jobb belátásra, a szocialistának hazudott pártállam szolgálatába kényszeríthessék a híveket. Az egyház többszörös lefejezése azonban még nem érte el a kívánt hatást. Az alsóbb rendű papság többsége nem tágít az anyaszentegyház mellől, nem keresi a párttitkárok kegyét, legfeljebb kevésbé nyíltan igyekszik lelkivezetői munkáját elvégezni.

hnet image
1951. július 24-én a püspöki kar tagjaként Brezanóczy helynök is esküt tett a Népköztársaság alkotmányára.

Ezek közé tartozik Brezanóczy Pál, aki 1946 óta a Kassai egyházmegye magyarországi részének általános, majd káptalani helynöke és tavaly óta a Rozsnyói egyházmegye magyarországi részének apostoli kormányzója is. Az abaúji Hejcén székelő Brezanóczy személye az elmúlt időben azért került előtérbe, mert olyan egyházmegyék vezetője, amelyek határai áthúzódnak más ország területére. Ezen egyházmegyék megszüntetését követeli most az Állam és persze a csehszlovák elvtársak. A katolikus egyház jelenlegi vezetője, Czapik Gyula egri érsek úgy tűnik, nem kíván ellenállni a „sovinizmus” vádjával illetett egyházi közigazgatási egységek megszüntetése ügyében. Brezanóczy helynök – aki hangsúlyozza, hogy az ő szíve-lelke mindig Kassa volt és az is marad – ugyanakkor úgy látja, Czapiknak ezt nem teheti meg, ehhez csak a Pápának van joga.

Brezanóczy Pál ugyanakkor nem fejt ki ellenállást. A hejcei helynök úgy véli, hogy a papság valójában csak „vagonkérdés”, ha az állam az egyházmegyét fel akarja darabolni és magyarországi részeit más egyházmegyéhez kívánja csatoltatni, akkor bármi áron is, de el fogja érni a célját. Ezzel kapcsolatban fejtette ki azt is, hogy nem hisz a tavaly bebörtönzött egyházvezető, Grősz József bűnösségében. Grőszt ugyanis tisztességes embernek ismerte meg, akit szerinte legfeljebb „berántott” valaki a dologba.

Ilyen kijelentéseket tenni – még ha szűk körben is – nem egy életbiztosítás mai rendszerünkben. Brezanóczy gyorsan az Államvédelmi Hatóság látókörébe került, s hogy róla minél többet megtudhassanak, a helynök irodaigazgatóját, Csontos Barnát kívánták „beépíteni” felettese ellen. Az államvédelem egy állítólagos nőügyet kívánt felhasználni ellene. Azt állították, hogy előbbi plébánosi helyén – 1947 és 1951 között Bodrogkeresztúron szolgált – volt viszonya egy helyi asszonnyal. Háromszor is behívatták az ÁVH-ra és követelték, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amelyben elismeri bűnös viszonyát és megígéri, hogy az államvédelemnek fog dolgozni. Az irodaigazgató azonban nem állt kötélnek, ezért az ávósok ezután állítólagos volt szeretőjére szálltak rá. Az asszony szintén tagadott, s kétszeri verés után csak azért „ismerte be” kapcsolatukat, hogy ne bántsák tovább és Csontos lelkészt se verjék meg.

Csontos Barna az asszony nyilatkozata után már zsarolhatóvá vált, ő azonban így sem hajtott fejet a politikai rendőrség előtt. Felfedte szorongatott helyzetét Brezanóczy helynök előtt, aki igen hálás volt neki őszinteségéért. A helynök most úgy véli, ha sikerül ezután Csontost beszerveznie az ÁVO-nak és ráépíteni, irodaigazgatója akkor sem volt ártani neki. Csontos Kassán tanítványa volt, tehát régóta ismeri és feltétlen bizalmát bírja. Ráadásul Brezanóczy ellen csak hazugsággal lehetne bármilyen vádat is koholni, hiszen úgy a múltja, mint a jelene tiszta.

Az utaztató megjegyzése:

Irodaigazgatójával szemben Brezanóczyt 1958-ban az állambiztonság megnyerte magának. Hivatalosan „hazafias alapon” szervezték be ügynöknek „Kékes Pál” fedőnéven.