1897
A villamos
Miskolc, július 11.
Peczérvölgyi Samu cikke
Milyen érdekes, hogy egy „hol volt, hol nem volt” városban élünk, egy olyan szép reményekkel és eszmékkel teli településen, melyek, ha megvalósulnak Miskolc lesz maga a földi paradicsom. Persze nem biztos, hogy megvalósulnak, hisz még a törvényhatósági jogot sem szerezte meg a város, és csak fürkésző szemekkel figyeli azt, ahogy más városok élnek, amit más városok csinálnak. De ez a pici, vagy kevésbé kicsi lemaradás időről-időre előre dobja a rangsorban Miskolcot, hisz a folyamatos út keresés miatt eléggé innovatív. Mindenhonnan igyekszik begyűjteni azt, amit jónak gondol. Debrecen kálvinista hagyományaival, Szeged polgári „gőgjével”, vagy Eger barokk pompájával (hogy csak a keleti végek nagy városait említsük!) a saját útjukat járták és járják, Miskolc, pedig lohol utánuk, amikor innen is vesz egy kicsit, onnan is, az „elmiskolcosítva” utánoz, a lemaradás idejének megfelelően korszerűbb színvonalon.
Itt van például ez a villamos ügy. Évtizedek óta a vidéki nagyobb városok már rendelkeznek a helyi közlekedést segítő vívmánnyal. Kassán, Debrecenben, Szegeden és másol már akkor volt helyi „tömegközlekedés” amikor Miskolcon Bató uram abból gazdagodott meg, hogy magtárakat épített a Búza-téren, hisz észrevette, hogy a terményt szállító szekerek tavasszal és ősszel, a nagy esőzések miatt egyszerűen nem tudnak a sár miatt bejönni a városba. Nosza, olcsón felvásárolta nyáron a terményt, elraktározta és télen, drágán eladta. Ebből lett az ő gazdagsága, Miskolcot meg súlytotta a kolera, más járványos betegségek, az árvíz, de nemhogy tömegközlekedésről, hanem városias képről is csak álmodhatott.
Az 1878-as nagy árvízi tragédia után, Soltész Nagy Kálmán városépítő munkájának köszönhetően kezdett Miskolc városias képet mutatni. Egy sor minden épült, amik máshol már régen megvoltak, pl. 1879-ben megalakult a Kereskedelmi és Iparkamara, 1880-ban a MÁV miskolci üzletvezetősége megkezdte működését, 1882-ben üzembe helyezték a városi gázgyárat, 1884-ben megalakult a Miskolci Ipartestület, 1885-ben felépítették az előző esztendőben leégett Borsod-Miskolczi gőzmalmot, 1886-ban megnyitotta kapuit a fiú kereskedelmi iskola, 1888-ban új polgári fiú- és leányiskolát, két hatalmas kaszárnyát kapott Miskolc, ezenkívül megnyílt az Osztrák-Magyar Bank fiókja, városi bérházat építettek, két vállalkozónak engedélyt adtak telefonvezeték felállítására és megkapta Miskolc a sóhivatalt is. Mivel nem az első vidéki városok között volt Miskolc, aki ezeket felépítette ezért modernebbek is voltak ezek az intézmények.
És most itt van a villamos. Elindult végre Csáthy Szabó István városi képviselő által megálmodott és szorgalmazott új vívmány. Persze volt belőle egy kis hiszti, hisz a főutca kereskedőinek nem tetszett a nyomvonal, de azért dűlőre jutottak. A villamos építésére hosszas huzavona után 1896. február 27-én érkezett meg a városhoz a minisztériumtól az engedély. Egy fővonalra szólt: Tiszai pályaudvar-Gömöri pályaudvar-Búza tér-Széchenyi utca-Verestemplom vonalon és egy szárnyvonalra, amely a Búza téren ágazik ki a Szeles, Kazinczy, Szemere utcán át, s a Népkertig közlekedik. Meg van Miskolc új vívmánya és nézzük csak! Budapesten kívül a következő hazai városok bírnak jelenleg helyi vasutakkal: Arad (ló), Debrecen (ló és gőz), Eszék (ló), Kassa (gőz), Kolozsvár (gőz), Miskolc (villamos), Nagyvárad (gőz), Pozsony (villamos), Szeged (ló). Villamos vasutja tehát csak Pozsonynak (azért Pozsony nem akármilyen város!), s másodikul Miskolcnak van a hazai vidéki városok között. Utolsókból így lesznek elsők, legalább is egy darabig. Az a fránya törvényhatósági jog meg csak összejön valamikor!