1957
A polgármester csendes halála
Miskolc, szeptember 14.
Dudujka Pál cikke
Épp egy hete, hogy távozott az élők sorából dr. Fekete Bertalan, Miskolc egykori polgármestere. Sorsáról hosszú évek óta mit sem tud a város. Miskolc volt vezetője egy évtizede sínylődött a feledés és a szenvedés homályában.
Fekete Bertalan iparos családból származott, 1890. november 30-án született Miskolcon. Jogi tanulmányokat folytatott, majd a közigazgatási pályában találta meg hivatását. Az első világháborúban tartalékos tüzérszázadosként 35 hónapig teljesített szolgálatot, ami későbbi előmenetelét elősegítette. Liberális létére a jobboldali kormányzat egyik hű tisztviselőjeként lépett föl, s minthogy mindez szakértelemmel párosult, hamar emelkedett a ranglétrán. Szolgabíró, aljegyző, megyei másodfőjegyző, 1929-től az ózdi járás, 1934-től a miskolci járás főszolgabírája volt. Vármegyei közigazgatási pályájának csúcsát végül Miskolc város elsőembereként érte el. 1938. április 14-én a város polgármesterévé választották.
Városvezetői működését nem kísérték fényes eredmények. Bár az ő polgármestersége idején épült fel a Soltész Nagy Kálmán utcai gazdasági szakiskola, a Szentpéteri kapui légvédelmi laktanya, a városi kertészet és történt meg az Avas város felé eső részének parkosítása, működését a háború és annak minden velejárója korlátozta és árnyékolta be. Fekete Bertalant Miskolcon panaszok áradata támadta a napi kenyérellátás nehézségei miatt, közellátási szervezőképessége az ország más részeiben sikeresnek látszott. Jól mutatja ezt, hogy 1943 januárjában elcsábították Miskolcról és a m. kir. Közellátási Hivatalhoz nevezték ki miniszteri osztályfőnökké, régi elnevezéssel helyettes államtitkárrá.
A fővárosba távozó volt polgármester új posztján is nagy megelégedést váltott ki, így 1944 nyarán immár a Lakatos-kormány tagja lett. 1944. augusztus 30-án Horthy Miklós kormányzó és Jurcsek Béla miniszter közellátási államtitkárrá nevezte ki, s ebbéli minőségében átvette az árhivatal vezetését is. Korabeli méltatása szerint kiváló szaktudása, széleskörű műveltsége, kitűnő szervezőképessége, hosszú gyakorlati tapasztalata és a közellátás terén kifejtett eddigi eredményes munkássága volt a biztosíték arra, hogy új beosztásában gyümölcsöztesse tudását a közérdek javára. Ez azonban alig pár hónapig tartott. A nyilas hatalomátvétel után, október 25-i hatállyal árkormánybiztosi állásából felmentették.
A harcok elültével dr. Fekete Bertalan elérkezettnek látt az időt arra, hogy ismét bekapcsolódjék a közéletbe, s a debreceni ideiglenes kormány közellátási minisztériumában jelentkezett szolgálatra. Pár nappal érkezése után azonban, 1945. április 8-án a politikai rendőrség letartóztatta. Volt államtitkárként ugyanis felkerült a háborús bűnösök listájára, így rögvest eljárást indítottak ellene. Budapestre szállították, kihallgatása után a Markó utcai fogházban raboskodott. Ügyében meglepő módon végül nem a budapesti, hanem a miskolci rendőrség politikai főosztálya folytatott le nyomozást. Bár Fekete mindvégig ismert volt liberális nézeteiről és liberális körökkel való kapcsolatairól, azzal gyanúsították, hogy 1932-ben mezőcsáti főszolgabíróként az időközi választáson a legkíméletlenebb eszközökkel igyekezett letörni az ellenzéket, később lépten-nyomon üldözte – heves fajellenes kirohanások közepette – főként a kisegzisztenciákat, uszított a Németország oldalán való háború folytatása mellett és megtorolt minden baloldali megnyilvánulást. A vádak többsége gyenge lábakon állt, különösen az, hogy „halállistájával” iparosokat és munkásokat küldött volna Ukrajnába és a halálba. A rendőrségi vizsgálat után ügye a Miskolci Népügyészség elé került, amely azonban nem sietett – talán nem is akarta – ügyét népbíróság elé vinni. Fél éves előzetes letartóztatás után Fekete dr.-t – a törvényes formaságok alapján – így december elején szabadlábra helyezték.
1952-ben ismét letartóztatták, ekkor az ózdi szociáldemokraták koholt perében ültették a vádlottak padjára. Az ismét háborús bűnökkel vádolt Feketét a bíróság első fokon hat hónap börtönre ítélte, másodfokon azonban felmentették a vádak alól. 1953. november 24-én szabadult, majd messze került a megyéből, Vácon telepedett meg. Azóta semmit sem lehetett hallani felőle. Most Balassagyarmatról jött a hír, hogy az Sztk-járadékos dr. Fekete szeptember 7-én szívizomelfajulás és cukorbaj miatt elhunyt. Hogyan került az amúgy változatlanul Vácott élő Fekete Balassagyarmatra? A kérdésre sajnos hírforrásunk sem tudja a választ.

Kegyeletsértő politikai sárdobálás
Célkeresztben a polgármester
