1955

Ávós beugratás miatt fél év börtön

Miskolc, április 2.

Dudujka Pál cikke

Tegnap vált jogerőssé G. Imre 22 éves újdiósgyőri lakos féléves börtönbüntetése. A vasgyári lakatosként dolgozó fiatalembert tiltott határátlépésért ítélték el. Bennfentes kapcsolatunk szerint az ifjú munkásnak esze ágában sem volt külföldre menekülnie, szegény csupán egy ávós provokáció áldozata volt.

G. Imre története tavaly ősszel kezdődött. A bíróság megítélése szerint a fiatalember Kassán élő bátyját kívánta meglátogatni. Úgy vélte, vízumhoz nehezen tud hozzájutni, ezért tiltott módon próbált átlépni a határon. Csatlakozott hozzá nem sokkal idősebb munkatársa – nevezzük Ottónak –, majd október 3-án délután azzal szálltak fel a Tiszai pályaudvarról induló vonatra, hogy Hidasnémetinél leszállnak és átslisszolnak a határon. Nagy titkolódzások közepette készültek az útra, hiszen valójában nem is Kassa volt a végcél, Csehszlovákiából a bűnös nyugatra, Németország érintésével egyenesen Amerikába kívántak disszidálni. Hogy feltűnést ne keltsenek, Hidasnémetiig érvényes menetjeggyel rendelkeztek, a célállomásig azonban már csak Imre jutott el. Ottó még a Tiszain meggondolta magát és leszállt a vonatról. Imrét aztán a hidasi állomáson éber határellenőrző közegek tartóztatták fel, s minthogy nem rendelkezett megfelelő igazolvánnyal előállították. Később cipője talpába rejtve megtalálták egy amerikai magyar ismerősének címét, így már bizonyítható volt a tiltott határátlépés egyértelmű szándéka.

Imre felett tavaly december közepén ítélkezett zárt tárgyalás során a miskolci városi bíróság büntetőtanácsa. Bár a fiatalember azzal védekezett, hogy csak testvérét kívánta meglátogatni Kassán, a vád tanújaként jó barátja, – vagyis akit eddig annak vélt – Ottó azonban „cáfolta” elmondását. A bíróság az ifjú lakatosra végül fél év börtönre rótt ki. A srác fellebbezett, akárcsak – súlyosbítás végett – az ügyészség is, a megyei bíróság azonban tegnap helyben hagyta az elsőfokú döntést. Öröm az ürömben, hogy Imre pár nap híján már letöltötte büntetését, hamarosan szabadulhat tehát.

gáti
Gáti Imre áv. százados jót nevetett az ügyön

Nem is olyan érdekes az eset, ha nem nézünk az események mögé. Állambiztonsági forrásból származó információk szerint az ügy igazából egy aljas provokáció volt, amelyet az ÁVH-n belül az ipari szabotázsügyekre specializálódó V. osztály vezetője, Gáti Imre áv. százados és helyettese, Egri László áv. hadnagy kreált egy ügynök segítségével, aki nem pusztán közreműködött, de ő maga volt az akció értelmi szerzője. Az ügynök persze nem volt más, mint az áldozat „barátja”, Ottó. A feladat egyszerű volt: rá kellett venni Imrét, hogy bátyja meglátogatása céljából utazzon Ottóval együtt Kassára és hogy rejtsen el egy amerikai lakcímet cipőjében. Ment is minden, mint a karikacsapás. Imrének volt kedve utazni és „kedves” barátja kérésére persze elrejtette a címet is. Együtt indultak tehát együtt a „nagy utazásra”, a vonat indulásakor azonban Ottó leugrott a szerelvényről, így hagyva cserben fiatal munkatársát. Mindezt a peronról Gáti Imre áv. százados nézte végig kollégáival, akik a vonat indulásakor rögvest útnak indultak, hogy aztán Hidasnémetinél föltartóztassák a fiatalembert.

Hát ennyit a határőrök éberségéről, ennyit a barátságról és persze ennyit az igazságszolgáltatásról. Hogy mire volt jó ez az egész? Az ávósok tesztelték hatékonyságukat, vagy így akart tündökölni „felettesei” előtt az ügynök? Sosem fog kiderülni, talán nem is annyira lényeges.

Az utaztató megjegyzése:

Gáti Imre 1948 óta szolgált az ÁVH-nál. A Dzserzsinszkij Államvédelmi Iskola elvégzése után, 1951. október 1-jén került a miskolci ÁVH-hoz és itt szolgált egészen az 1956-os forradalom napjaiig. 1956. október 23-án ő írt jelentést ügynökök információira támaszkodva a DIMÁVAG-ban folyó aláírás-gyűjtésről, illetve a később 21 pont néven ismertté vált követelések összeállításáról. 1956. október 26-án, a miskolci sortűz után – amelyben részvétele nem bizonyított, de bizonyosan a „védők” között volt – a tömeg megtámadta. Bár sikerült kórházba szállítani, de október 31-én belehalt sérüléseibe. A lincselés áldozata volt unokatestvére, Gáti Gyula rendőr őrnagy is.