1945
Bombatámadás áldozata lett a miskolci főjegyző
Miskolc, július 25.
Dudujka Pál cikke
Hosszú hónapok óta se híre, se hamva dr. Faragó Elemér főjegyzőnek, aki a nyilas kiürítés idején távozott a városból. Azóta már sokan hazatértek, elfoglalták korábbi hivatalukat, róla azonban eddig semmilyen hír nem érkezett. A napokban megérkezett azonban édesapja hivatalos bejelentése, mely szerint a főjegyző bombatámadás során vesztette életét.
Dr. Faragó Elemér városunk egyik legrégibb közigazgatási tisztviselője volt, bár nem itt született. 1902-ben Sajószentpéteren látta meg a napvilágot, a miskolci református főgimnáziumban érettségizett, majd a miskolci evangélikus jogakadémia hallgatója volt. Doktorátusát a szegedi tudományegyetemen szerezte. Pályáját Miskolc városánál 1926. január 1-jén kezdte mint tb. aljegyző és polgármesteri titkár, s azóta számos beosztásban bizonyította közigazgatási szakértelmét. Volt főispáni titkár, kórházi, iparügyi, katonai, illetőségi előadó, kihágási rendőri büntetőbíró, árvaszéki ülnök, majd 1940-től tanácsnoki beosztásban a városbíróság vezetője. Faragó Elemért a városban úgy ismerték, mint a pontos, lelkiismeretes és szorgalmas tisztviselő mintaképét. Komoly szaktudással és széles látókörrel rendelkezett, amihez az is hozzájárult, hogy világlátott ember volt, több idegen nyelven beszélt és számos ízben járt hosszabb külföldi tanulmányúton. Kiváló ügybuzgalmát a földművelésügyi miniszter 1943-ban dicső elismerő oklevéllel jutalmazta. Ilyen előzmények után senkit sem lepett meg, hogy mikor dr. Honti Béla főjegyzőt a belügyminiszter 1943. június 8-án helyettes polgármesterré nevezte ki, a főjegyzői tisztséget dr. Faragó Elemér tanácsnok nyerte el.
Amilyen sikeres volt azonban Faragó különböző alacsonyabb rendű-rangú állásokban, éppoly sötét időszak árnyékolta be főjegyzői működését. A háború napról napra közeledő szörnyűségei, az azzal járó bajok tömkelege, a front elől menekülő honfitársaink fogadásának és elhelyezésének problematikája, a bombázás által sújtott város működtetésének minden gondja és baja a nyakába szakadt. A háború okozta szörnyűségek azonban sajnos politikai bűntettekkel is párosultak, amelyekből közigazgatási tisztviselőként a főjegyző is kivette részét.
Egy percig se tagadjuk: Faragó főjegyző a zsidóellenes intézkedéseket végrehajtatta, s ezzel talán örökre megváltoztatta városunk demográfiai képét. Persze feltehetjük a kérdést, hogy közigazgatási tisztviselőként mi mást tehetett volna, mint a jogszabályok végrehajtását, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Többen úgy gondolják, Faragó doktor maga is a szélsőjobboldali mozgalmak hívévé szegődött. Ezzel is magyarázható, hogy 1944. április 23-án, mikor a Magyarországi Németek Szövetsége miskolci csoportjának rendezésében a miskolci színházban Hitler Adolf 55. születésnapját ünnepelték, ő tartotta az ünnepi beszédet. A főjegyző az új kor legkimagaslóbb lángelméjének és Európa irányítójának nevezte Hitler Adolfot, majd szónoklatát a következő gondolattal zárta: „sok hálára vagyunk neki eddig elkötelezve s hisszük, hogy leszünk még többre is a jövőben. Éljen Hitler Adolf, éljen a magyar és német hadsereg!”
Bár az elmúlt hónapokban – főként kommunista körökben – mondanak rá fűt-fát, dr. Faragó Elemér politikai nézetei nem ismertek. Tény, hogy míg a nyilasok Gálffy polgármestert és Honti helyettes polgármestert elzavarták, addig ő megtarthatta állását, de tegyük hozzá, hogy ez volt az általános. A nyilasok a politikai ellenfelekre vadásztak, a közigazgatási apparátust ugyanakkor használták és kihasználták. Az is tény ugyanakkor, hogy dr. Faragó sokakkal ellentétben eleget tett a nyilasok kiürítési és nyugatra menekülési parancsának, így a főjegyző előbb Lébénybe tette át székhelyét, majd Németországba menekült.
Azóta semmit sem tudtunk róla. Hivatali széke immár több mint fél éve üres, főjegyzői tisztségében ideiglenesen Tréki Török Andor árvaszéki elnök helyettesíti. Tegnap azonban egy hivatalos bejelentés törte meg a csendet. A főjegyző Miskolcon élő apja közölte dr. Gálffy Imre polgármesterrel, hogy fia 1945. április 4-én Nyugat-Németországban angolszász bombatámadás áldozata lett. A sors fintora talán, hogy épp Magyarország „felszabadításának” napján érte a halál, de efölött kár lamentálni. Egyetlen tényt azonban megállapíthatunk, dr. Faragó Elemér közigazgatási működése városunk számára éppoly üdvös volt másfél évtizedig, mint amennyire gyászos főjegyzői időszaka alatt.