1931
Rendkívüli hír!!!
Bécsben elfogták a biatorbágyi robbantás elkövetőjét!
Bécs, október 7.
Peczérvölgyi Samu cikke
A szeptember 13-ai biatorbágyi gyalázatos robbantásos vonatmerénylet, – mely mély megdöbbenést keltett szerte az országban, sőt Európában is – elkövetőjét ma Bécsben őrizetbe vette az osztrák rendőrség. A nyomozás sokáig hamis nyomon folyt, hisz a merénylet színhelyén talált levélből a nyomozók arra következtettek, hogy anarchisták, vagy kommunisták követték el a rémtettet. A levél így hangzott: „Munkások! Nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert ami barátaink mindenhol otthon vannak. Nincs munkaalkalom, hát majd mi csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek a benzin nem fogy el.“
Mint ismeretes szeptember 12-én szombatról vasárnapra virradó éjszaka éjfél után tizenkét perccel érkezett a tragikus sorsú vonat a biatorbágyi vasúti viadukthoz. A mozdony rádübörgött a hidra, ezen még hat kocsi, a poggyászkocsi, három személyvagon és két hálókocsi, amikor megtörtént a katasztrófa. Óriási robajjal robbant fel a pokolgép, ami jó előre oda volt készítve. A robbanás zaja messzire hallatszott. Bia és Torbágy lakossága rémülten riadt fel álmából. Torbágy fekszik közelebb a vasúti viadukthoz, itt jobban hallották a robbanást. Nem tudták, mi történt. A merénylet 22 halottat követelt, név szerint: Deák Domokos, Simon Lajos, Pintér Lajos, Hilda Foulds, Clemens Harry, a Renard-házaspár, Kanyó Sándor, Tóth Endre, Ivancsics József, Morvay Lajos, Nagy László, Krecsmarik József, dr. Herczog-Jakubovic Ottó, Gulyás János, a Faidt-család tagjai, Nemes Lajos. És számos sebesültet: Simon Sándor, Rosenthal Jenő, Nichtmann Ferenc, Hartler Lipót, Ferenczy Lajos, Medveczky Aranka, Zweiger Jánosné, Novotny Rudolfné, Ruff Istvánné, Ruff Teri, Faidt Margitka, Kornfein Károly, Hanke Richard, Matuska Szilveszter, Rothall Jenő, Serlig József, Vass János, Stirbuch Jakab.
A nyomozás a levél miatt több szálon indult el. A rendőrség külföldre is kiterjesztette tevékenységét és több embert is őrizetbe vett, köztük Leipnik Márton anarchistát, Tóth Géza állás nélküli pincért, és három német kommunista diákot is, de ezek a nyomok hamisnak bizonyultak. Ezek mellett a rendőrségnek már rögtön feltűnt az egyik jelentéktelen sérüléseket szenvedő utas. A helyszíni orvosi vizsgálat szerint: Matuska Szilveszter, („39 éves csantavéri születésű részvénytársasági igazgató. Lakik: Wien, Hofgasse 9. Jobb arcán és nyakán horzsolások …“) aki elmondása szerint a hetes vagonban utazott, ahol mindenki meghalt, de ő néhány jelentéktelen karcolással megúszta a tragédiát. A robbanás túlélői közül többen állították, hogy a tragédia után mindenki lefelé menekült a töltésről, de valaki felfelé vette az irányt, amit utólag nem nagyon értettek. Orvosszakértői jelentés szerint a sebesüléseit magának okozta, azt nem a katasztrófa miatt szerezte. Már a helyszínen gyanús lett, hogy nem utazott a vonaton, ezért kellett a töltésen felfelé rohannia, hogy a roncsok között őt is megtalálják, mint túlélőt. Sem a jegyét, sem a bőröndjét, csomagját nem találták meg. A rendőrség ettől kezdve figyelte Matuska minden mozgását és tevékenységét. Gyanús lett az is, mikor a rendőrség napokkal később újra kihallgatta a merénylet túlélőit Matuska Szilveszter igen csak belebonyolódott a történetbe, egészen mást mondott, mint a merénylet után. Minthogy a rendőrségnek még nem voltak döntő bizonyítékai ellene, úgy tettek, mintha elfogadták volna Matuska hazudozásait és elbocsájtották őt a főkapitányságról. Ez azonban csak látszat volt, mert továbbra is detektívek maradtak a nyomában, akik egészen Bécsig kísérték. Bécsben pedig osztrák detektívek vették át a megfigyelés szerepét. Három nappal ezelőtt végre a budapesti rendőrség kezébe kerültek a döntő bizonyítékok, amelynek alapján a bécsi rendőrség letartóztatta Matuska Szilvesztert. Budapesti detektívek mentek Bécsbe és rögtön megkezdték kihallgatását is. Matuska beismerte, bécsi lakosként az utóbbi időben kétszer is járt Budapesten, bevallotta – amit a budapesti rendőrség amúgy is tudott – hogy mindenütt más néven lakott. Hogy miért jelentette be magát hamis néven, erre nézve egyáltalán nem tudott feleletet adni. Ezen kívül azt is kinyomozták, hogy a merénylet előtti napokban, Bécsben 10 kilógramm ekrazitot vásárolt. Amikor azt kérdezték tőle, hogy miért vásárolta a robbanószert, azt válaszolta, hogy egy fölöslegessé vált gyárkéményt akart ledönteni a rengeteg anyaggal. Erre megkérdezték tőle, hogy hol bontotta le a kéményt! Zavarba jött, majd azt mondta, hogy nem került sor a kémény lebontására. Most megkérdezték tőle, hova tette az ekrazitot, ha nem robbantott vele kéményt? Matuska dadogva és zavartan azt válaszolta először, hogy olyan helyre dobta el, ahol nem okozhat kárt, majd kiegészítette vallomását azzal, hogy a fölöslegessé vált ekrazitot eladta. Hogy kinek adta el, azt nem tudta megmondani. Kinyomozták azt is, hogy a 10 kilógramm ekraziton kívül robbantó gyutacsokat és gyújtózsinórokat is vásárolt. Hogy ezt milyen célra vette, miután a kéményrobbantáshoz erre egyáltalán nem volt szüksége, erről semmiféle elfogadható vallomást nem tudott adni. Bár a gyanúsított tagadja, hogy köze lenne a vonatrobbantáshoz, de a rendőrség teljesen biztos, hogy Matuska Szilveszter az elkövető.
Az utaztató megjegyzése:
Matuska Szilveszter József (Csantavér, 1892. január 29. – Szabadka, 1945) tanító, katona, üzér, a biatorbágyi merénylet elkövetője. Tettéért előbb halálra ítélték, amit másodfokon életfogytiglani fegyházra változtattak. 1944-ben a szovjet hadak betörésekor a váci börtönből megszökött, szerb nyelvtudására alapozva a szovjetekhez állt és a délvidéki vérengzés idején, 1945-ben jugoszláv partizánok hurcolták el. Vélhetőleg egy Szabadka melletti tömegsírban nyugszik.