1960

Két Bogár élete

Miskolc, december 31

Peczérvölgyi Samu cikke

Nem tudom tudja-e a kedves olvasó, hogy mi a közös Imrédy Béla, Szálasi Ferenc, Jány Gusztáv, Rajk László, Nagy Imre,  Gimes Miklós, és Maléter Pálban? Első ránézésre, ha a XX. század közepének politikai zivatarait nézzük alig valami. Imrédy miniszterelnök volt, Szálasi nyilas nemzetvezető, Jány vezérezredes, Rajk László kommunista belügyminiszter, Nagy Imre kommunista miniszterelnök, 56-os mártír Gimessel és Maléterrel együtt. Láthatjuk nemzetünk történelmi alakjait nyilastól a kommunistáig, becsületes katonákig. Mégis volt az életükben egy közös pont, egy közös esemény, amihez egy apához és ugyanolyan nevű fiához köthető! És ők nem mások, mint Bogár János és ifj. Bogár János állami ítéletvégrehajtók, vagy hóhérok. Tudniillik mindannyiukat ők végezte ki.

Bizonyos értelemben ebben a kusza, világháborúkkal is tarkított XX. században nálunk ők voltak a nemzetegyesítők. Köztörvényeseken kívül sem néztek politikai hovatartozást, nem érintették meg őket különböző politikai kurzusok, nyilasok, oroszbevonulás, kommunisták, kisgazdák, mérsékeltek, szélsőségesek ők tették a dolgukat. Dolguk pedig volt elég! 1945 után tömegével kerültek emberek kezük alá, munkájukat rengeteg túlórával tudták csak becsülettel ellátni.

hnet.com image
Ifj. Bogár munka közben

id. Bogár János eredetileg Kovács néven született, de ezt nem használta, majd Imre néven is ismerték, esetleg néha Zoltánként. Hivatalát 1932. április 23-án foglalhatta el, ami az előző állami hóhér Kozarek Antal elhunytával üresedett meg. Ettől az időtől fogva apa és később fia nagy túlélője lett a különböző politikai lavináknak, hisz akasztottak a Horthy rendszerben, akasztottak a koalíciós időkben, Rákosiék alatt, sőt a Kádár-korszakban is. Bár politikai elfogulatlanságukra némi árnyékot vetett, hogy id. Bogár János még fegyőr korában jó barátságba keveredett egy Ruscsák Lajos nevű féllábú kommunista rabbal, aki még papírmunkát is végzett helyette, amivel igen nehezen boldogul az egyszerű földművesből lett királyi fegyőr. Ruscsák a háború után a recski munkatábor szadista parancsnoka lett. Ez a barátság menti meg id. Bogár Jánost 1945-ben, mert egy félreértés miatt népbíróság elé állítják. Összekeverik egy hasonló nevű szintén szadista fegyőrrel, de a régi barát Ruscsák tisztázza hóhérunkat.

A Bogár-család számos alkalommal megfordult Miskolcon is. 1942-ben id. Bogár János végezte ki a miskolci fogház udvarán statárium alatt hozott ítéletben a 20 éves Czecze János boldvai legényt csekély összegű rablás miatt. A háború után pedig politikai elítéltek és köztörvényesek révén ifj. Bogár több, mint 30-szor érkezett városunkba.

Nehéz felsorolni szakmai múltjuk állomásait. Talán a legnagyobb szakipari munkáikat már a cikk elején említettük. Mit tudnánk mondani erre a páratlan családi karriertörténre? Talán annyi, amit id. Bogár mondott minden kivégzés előtt: „Nem én, hanem a törvény!”