1937

Verekedés és lövöldözés a nyilas irodánál!

A szociáldemokraták és a nyilasok botrányos estéje

Meglőttek egy 14 éves fiút

Miskolc, február 20.

Minden jó érzésű emberben viszolygást és megbotránkozást kell, hogy keltsen az, ami az utóbbi időben, de leginkább a tegnapi nap városunkban megtörtént. Mi békés és törvénytisztelő Miskolciak még most is hüledezünk a politikai indulatok ilyen ordas és nyers erőszakos megnyilvánulása ellen. Ami az előző napok szomorú csúcspontjaként történt a nyilas-párt miskolci irodájánál, az megbocsájthatatlan.

Városunk nyugalmát hetek óta az alakuló nyilas-párt helyi csoportjának akciói bolygatják fel. A miskolci nyilasok holnap, február 21-én tartják zászlóbontó nagygyűlésüket a Korona-Szállóban és ezért jó ideje uszító plakátokkal ragasztják tele Miskolcot, és uszító röplapokat szórnak szét a városban. Nem árt tisztába lennünk, miféle alakok ezek a miskolci nyilasok. Beszédes, hogy az újonnan alakult nyilas-párt elnöke a néhány éve ideköltözött Petár Markovics szerb fűszerkereskedő, aki még magyarul sem tud. Alelnöke Bátori Gyula Kecskemétről származó kéményseprő, akinek bűnlajstromán súlyos testi sértés is szerepel. Úgy tudjuk, néhány éve Kecskeméten kiütötte élettársa szemét. A bíróságon nem átallott azzal védekezni enyhítésért, hogy nem volt súlyos testi sértés, mert az asszony arra a szemére úgy is rosszul látott. De sikkasztott és egyéb bűncselekményeket is elkövetett. Bátori Gyula eredeti neve Biembaum Gyula, Kecskeméten apja, Biembaum István is kéményseprőként dolgozott, később kikeresztelkedett. Majd Bátoriról Báthoryra változtatta nevét.

pakát

Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő, és városi képviselő vezette szociáldemokraták viszonylag hamar reagáltak a várost ellepő gyűlölködő plakátokra és szórólapokra. Valóságos plakát és szórólap háború kezdődött a városban. A szocdemek házról-házra járva dobálták be saját röplapjaikat. Az összeütközés elkerülhetetlen volt, ami tegnap este 9 óra körül be is következett. A szociáldemokrata munkások egy csoportja készülve a várható botrányra – bokszerrel, gumibottal, benzinnel töltött villanykörtékkel felfegyverkezve – a nyilasok Vörösmarty-utca 28. szám alatti irodájánál röplapoztak. Hamar dulakodás, verekedés kezdődött a központjukban lévő nyilasok és a szocdemek között. A Vörösmarty utcában 50-60 ember csapott össze és a csetepaté során lövések is dördültek. Egy golyó a combján találta el az utcán arrébb álló Kopácsi Sándor 14 éves tanulót. A fiút a combján érte a lövés, az apja azonnal kórházba rohant vele, ahol a szakszerű ápolásnak köszönhetően úgy tudjuk, túl van az életveszélyen. Az események ilyetén alakulása miatt a verekedők szétfutottak. Reméljük, hogy a rendőrség tanult a szomorú esetből és a lövöldözés tetteseit elfogja. Imádkozunk, és reméljük, hogy a holnapi zászlóbontó nyilas nagygyűlésen nem lesznek a tegnapihoz hasonló erőszakos történések!

kopáccsi
Kopácsi Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya

Utaztató megjegyzése:

1937. április 27-én tárgyalta a miskolci törvényszék Raduly-tanácsa azt a bűnügyet, ami 1937. február 19-én történt Miskolcon. A pernek 11 vádlottja volt, köztük Bátori Gyula, Zimmermann László, Torma Jenő, Groszman Pál, Sára Gyula, Séra Sándor, Zipser László, Klein Andor, Friedmann Ernő, Ungár Imre és Kopácsi József (Kopácsi Sándor apja). A vádirat szerint február 19-én röpirat osztogatás céljából több szocialista megjelent a miskolci nyilasok Vörösmarty-utca 28. szám alatti párthelyiségében. A nyilasok kiutasították őket, majd amikor egy Makai nevű nyilas utánuk ment, hogy bezárja a kaput, a felsorakozott szocialisták megtámadták Makait, akinek jajgatására a többi nyilas kiszaladt, verekedés kezdődött és Bátori Gyula pisztolyból több lövést adott le. Egy golyó a 14 éves Kopácsi Sándort a combján érte. Érdekesség, hogy az eltalált fiú, Kopácsi Sándor (Miskolc, 1922. március 5. – Toronto, 2001. március 2.) a későbbi rendőrtiszt, az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka (Király Béla helyettese), Nagy Imre perének életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja volt. A szocialisták ellen magánosok elleni erőszak büntette volt a vád, Bátorit, pedig súlyos testi sértéssel vádolta az ügyészség. A kihallgatott vádlottak közül többen azt vallották, hogy Reisinger röpiratát osztogatták abban a házban, amelyben a nyilasok párthelyisége van. Bátori azzal védekezett, hogy őt megtámadták. Bírói kérdésre, hogy honnan vette a hatalmas Steyer-pisztolyt Bátori azt válaszolja, hogy a nyilasok helyiségében a kamra polcán találta a fegyvert. Amikor aztán leteperték a földre, többször a levegőbe lőtt, ezért nem tartja valószínűnek, hogy az ő golyójától sebesült meg a kis gimnazista, pláne azért sem mert az utcán is lövöldöztek. Kopácsi József, a sebesült kisfiú apja, tanúvallomásában elmondta, hogy rokoni látogatóban voltak, és amikor a párthelyiség háza előtt hallották a verekedést, megálltak és nézték a verekedőket. Kopácsi Sándort is kihallgatta a bíróság, ugyanúgy mondotta el a történteket, mint az apja. Ez a történet Kopácsi Sándor későbbi életrajzában túlzóan úgy szerepel, mint aki már 14 éves korában is harcolt a nyilasok ellen. Az sem valószínű azonban, hogy apjával, aki a szocdemek elismert városi alakja volt épp véletlenül jártak arra, de a bíróság elfogadta történetüket. A bíróság végül felmentette Bátorit, mert nem látta kellőképp megalapozottnak, hogy ő sebesítette meg Kopácsi Sándort. A nyilas-szocdem. verekedés ügye végül elsikkadt a bíróságon.