1882
„Tapping the Admiral”, azaz „csapra verjük a tengernagyot”
Budapest-Miskolc, október 16.
Peczérvölgyi Samu cikke
A Mississipi több, mint 4000 kilométer hosszú, az angol tengerészek között ma is ismerős az a mondás, hogy „Tapping the Admiral”, ami az illegális italozást jelenti, Petőfi Sándor szobrát Budapesten ma avatják. Hogy mi a kapcsolat ezen állítások között? Inkább azt lehetne kérdezni, hogy ki? Nem más, mint Reményi (Hoffmann) Antal, író, ügyvéd, bíró, főjegyző, 1848-as hős, Reményi Ede világhírű hegedűművész bátyja. Reményi Edéről már írtunk lapunk hasábjain, de testvérbátyjáról még nem. A Petőfi szobor budapesti avatása éppen jó alkalom arra, hogy mint egy köztünk élő legendás életű közszereplőről pár gondolatot megosszunk. Annál is inkább, mert Budapest Petőfi szobra Reményi Ede és az Ő állhatatos adomány gyűjtő, szervező munkájának az eredménye.
Reményi (Hoffmann) Antal 1825. április 15-én született Miskolcon. Hoffmann Henrik aranyműves elsőszülött fiaként. Iskoláit Egerben, joggyakorlatot Pesten végzett, 1846-ban ügyvédi oklevelet nyert. Nem sokkal később irodavezetője lett Molnár József akkor híres pesti ügyvédnek, akit Windischgraetz herceg Pest elfoglalása után kivégeztetett. A szabadságharc kitörésekor 1848 júliusában Pesten Lázár György őrnagy parancsnoksága alatt szervezett 1. honvédzászlóaljhoz lépett be közhonvédnek, végig küzdötte a szabadságharcot és századosi rangig emelkedett. Komárom várának átadása után – ő teljesítette a várban az utolsó napos szolgálatot – Klapka György tábornokkal külföldre menekült, és tizenkét évet töltött Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban. Itt tevékenyen vett részt az amerikai kontinens tudományos feltárásában. 1853-ban tagja volt Jekelfalussy Sándorral együtt a Stephens tábornok által vezetett kormány-expedíciónak, amelynek feladata a St. Paul (Minnesota) és a Puget Sound (Puget Sound régió) közötti terület feltérképezése volt. Ugyanebben az időszakban a Mississippi felső folyásának feltárását végző expedícióban is részt vett. Itt a folyótól nyugatra élő indiánok területeit térképezték fel, mert a földrajzi kutatások alapján, e vidéken hadi utat szándékoztak építeni. Az indiánok között néprajzi adatgyűjtést végzett és ennek eredményeképpen tanulmányt írt a Mississippi mentén élő indiánokról. Később etnográfiai kutatásokat folytatott Kaliforniában, Panamában és Libériában is.
A hazai helyzet enyhülésével 1861-ben hazatért, és az akkori pestvárosi törvényszéknél bíró lett. 1869-ben főjegyzővé választották s még ugyanazon évben törvényszéki tanácsossá. Állásáról 1872-ben lemondott, jogtanácsosa lett a budapesti angol főkonzulátusnak, és a császári és királyi jachtraj jogtanácsosává is kinevezték. Aktív publikációs tevékenységet is folytat, elsősorban földrajzi, történelmi, közgazdasági, tengerészeti és haditengerészeti cikkeket és tanulmányokat írt olyan lapoknak, mint a Földrajzi Közlemények, a Budapesti Szemle és a Vasárnapi Újság. Ő a legszorgalmasabb tengerészeti írónk. Az Akadémia megbízásából lefordította Robert Southey által írt Lord Horatio Nelson-életrajzát is. Reményi fordításában olvashattunk előszőr magyarul részletesen az 1805-ös trafalgari-csatáról, a fényes angol tengeri flotta győzelméről az egyesült napóleoni francia és spanyol flotta fölött és Nelson admirális haláláról. Az ütközetben meghalt admirális testét, hogy Angliában kellő tisztelettel el tudják temetni brandyvel teli hordóba tették, hogy konzerválják, amíg a nagy tengerészt szállító hajó Portsmouth kikötőjébe ér. A legenda szerint a brandyt a tengerészek a halott admirálisról leitták, mégpedig szívószál híján spagettiszállal. Innen származik a mai napig élő kifejezés a „Tapping the Admiral”.
A Borsod-Miskolczi Est köszönti a nagy utazót, a jeles tudományos írót, jogtanácsost, a magyar szabadságért küzdő nemes szívű magyart, Reményi Antalt! Koccintunk egészségére, amikor lehet és akkor is, amikor nem: „Tapping the Admiral”
Az utaztató megjegyzése:
A Reményi családban nemcsak Ede és Antal volt világjáró, hanem Reményi Antal fia, Ferenc is, császári és királyi haditengerésztiszt, katonai és tengerészeti író. Habsburg Ferenc Ferdinánd trónörökös 1892-1893. évi föld körüli útján, az egyik haditengerész krónikás Reményi Ferenc volt.