1952

Rákosi Mátyásné miskolci származású merénylője

Budapest, március 16.

Dudujka Pál cikke

Egy volt miskolci fiút, Dánielfy Tibort azzal gyanúsították, hogy kézigránátos merényletet tervezett Rákosi Mátyás felesége ellen. Az államellenes szervezkedésben résztvevő fiatalembert tizenkét év börtönre ítélték.

A Dánielfy család leginkább katonai körökben ismert Miskolcon. Idősebb Dánielfy Tibor még Danilovics vezetéknéven tüzér főhadnagyként kezdte meg szolgálatát Miskolcon, ahol a Széchenyi utca 7., majd a Fürdő utca 4. szám alatt lakott kis családjával. A katonatiszt 1931-ben változtatta nevét Dánielfyre. A második világháborúban igazi hősként szolgálta hazáját, bátorságáért századossá, majd alezredessé léptették elő, 1944 októberében pedig hősi halált halt. A 203. honi légvédelmi tüzérosztály parancsnokaként a szentesi hídfőnél az utolsó töltényig kitartott ágyúi mellett. A harcot súlyos sebesülése dacára sem adta fel, s bár rendkívül hősiesen küzdött a szovjetek ellen, a túlerőben támadókat feltartóztatni nem tudta, s végül életét adta a hazáért.

Fia, ifjabb Dánielfy Tibor a kőszegi katonai középiskolában, majd a budapesti bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd a tehetséges fiút felvették az Iparművészeti Főiskolára. A fiú egy volt bencés diákokból álló államellenes szervezkedéshez csatlakozott, amely Magasházy Ádám vezetésével azt tervezte, hogy egy angolszász katonai beavatkozás esetén fegyverrel lép fel a megszállókkal és azok helytartóival szemben. Ehhez némi fegyverrel is rendelkeztek. A második világháború végén bárki hozzájuthatott fegyverekhez, lőszerekhez és robbanóanyagokhoz, s Magasházyék is jócskán „bespájzoltak” annakidején. A szervezkedés tagjai többnyire magánlakásokon, illetve kirándulásokon vitatták meg terveiket, s ezek során került sor katonai „kiképzésükre” is. A beismerő vallomások szerint – amelyek hitelében az ÁVH kínzási módszereiről hallva van jogunk kételkedni – a fiatalemberek a háború kitörése után partizánharcra készültek, de addig is mindenféle „terrorcselekményt” kívántak végrehajtani. Számos, fantasztikusabbnál fantasztikusabb ötlet merült fel, így a kábelhálózat megrongálása, egy ÁVH-laktanya, vagy az MDP országos központjának felrobbantása, de még egy Rákosi Mátyás felesége elleni merénylet is.

rákosiné

A Rákosiné meggyilkolásáról szóló terv ötletgazdája az ÁVH nyomozói szerint a fiatal Dánielfy Tibor volt. Rákosi Mátyás jakut származású felesége, Feodora Fjodorovna Kornyilova ugyanis 1948 óta az Iparművészeti Főiskola keramikus szakos hallgatója. Dánielfy a gyanúsítás szerint egyik társával megfigyelte az asszony mozgását és a szervezkedés vezetőjének rendszeresen jelentettek arról, hogy mikor és milyen körülmények között érkezik, illetve távozik az a főiskoláról, hogy aztán kézigránáttal végezzenek vele. A gyanúsítás azonban ismereteink csak részben táplálkozott a valóságból. A fiatalembereket valóban gondolkodóba ejtette Rákosiné rendszeres jelenléte a főiskolán, meggyilkolására azonban nem is gondoltak, azon lamentáltak csupán, hogy ha adott esetben elfoghatnák és túszként használhatnák. Az állítólagos merénylet miatt Rákosiné két főiskolai kirándulótársát is letartóztatták, s minden bizonnyal Feodora Fjodorovna Kornyilova fellépésének volt köszönhető, hogy őket hamarosan szabadlábra helyezték, s végül a merénylet-terv már nem szerepelt a szervezkedők „bűnlajstromában”.

Magasházyék ügyét először a Budapesti Megyei Bíróság tárgyalta, két napja pedig a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet. Magasházy Ádámot és Sallay Eleket halálra ítélték, a fiatal Dánielfy Tibor 12 év börtönt kapott.

Az utaztató megjegyzése:

Magasházy Ádámot – akinek apját 1950-ben koncepciós perben akasztották fel – és Sallay Ernőt 1952. május 6-án végezték ki. Dánielfy Tibort a börtönben a festőbrigádba osztották be, ahol az őrök feleségeiről kellett portrékat készítenie. A forradalom idején szabadult, majd annak leverése után Franciaországba emigrált.