1932

Rajongói elől menekült Miskolcon a sztárhóhér

Miskolc, október 2.

Dudujka Pál cikke

„Akasztják a hóhért” – tartja a szólás, de kihallott még olyanról, hogy menekülésre késztetnek egy állami ítéletvégrehajtót? Márpedig Miskolcon ez történt a napokban. Kovács János bakó segédeivel együtt a Korona kávéházban találta menedékre a több mint száz fős tömeg elől.

Kovács János alig néhány hónapja lépett Kozarek Antal állami ítéletvégrehajtó helyére. A most negyvenegy éves Kovács saját bevallása szerint még az első világháború idején tanulta ki a szakmát, s már a fronton számos esetben akasztott. 1919 után fegyőrként dolgozott, míg nem 1932 áprilisában – Kozarek halála után – elnyerte az állami hóhéri állást. Azóta már többször gyakorolta szakmáját, ő kötötte fel a kispesti vendéglőgyilkos Kava Gusztávot és Sztaniszlavszky Józsefet, Sallai Imre és Fürst Sándor kommunista vezéreket, valamint Éder József pesthidegkúti rablógyilkost.

Az állami bakó ezúttal Váradi Imre sajóbábonyi csendőrgyilkos statáriális tárgyalására érkezett Miskolcra az ügyészség rendelésére. Bár a gyilkost kötél általi halálra ítélték, a bíróság kegyelemre ajánlotta, így az ítélet végrehajtására nem került sor. Hiába érkezett pénteken, szeptember 30-án reggel városunkba Kovács János segédeivel, egy nap elteltével dologtalanul kellett távoznia. Nem elég, hogy fölöslegesen utazott Miskolcra, még kellemetlen élménnyel is kellett távoznia, a főutcán ugyanis péntek éjszaka fura kalandba keveredett a helyi fiatalsággal.

kovács bogárék
Kovács János hóhér (középen) segédeivel, Rácz Kálmánnal és Balázs Pállal

Történt ugyanis, hogy a bakó segédeivel végignézte a mozgószínház előadását, majd amikor onnan távoztak, a Sötét kapu közelében suhancok ismerték fel őket. A hóhérról és segédeiről ugyanis számos fényképfelvétel készült, amelyet több lap lehozott, így bár városunkban még sohasem jártak, arcuk ismerős volt a szakmája iránt érdeklődők számára. A Széchenyi utcában pillanatok alatt híre ment annak, hogy az állami ítéletvégrehajtó a járókelők között van. Kovács Jánost és segédeit gyorsan nagy csődület vette körül, s csakhamar több mint százan eredtek nyomukba. Nem akasztani kívánták a hóhért, inkább rajongva érdeklődtek a már számos ember életét kioltó bakó iránt. A színészeknek megszokott módon kijáró élénk figyelem az egyszerű családból származó Kovácsot teljesen letaglózta, s ahelyett, hogy fürdött volna a népszerűségben, menekülőre fogta. Segédeivel végül a Korona kávéházban lelt nyugalomra, ahol mindaddig bent tartózkodott, míg az utcai rendőrőrszem szét nem zavarta a kíváncsiskodókat. A bakó ezután rövidúton nyugovóra tért, s másnap, ahogy lehetett, azonnal elhagyta a várost.

Azt utaztató megjegyzése:

Kovács János néhány évvel később Bogárra változtatta vezetéknevét, akárcsak fia, ifj. Bogár János, aki követve az „apai örökséget” állami ítéletvégrehajtóként számos – köztük politikai – halálos ítéletet hajtott végre a ’40-50-es években.