1815

Megérkezett a színtársulat

Beszélgetés Déryné Széppataki Rózával

Miskolc, augusztus 15.

Peczérvölgyi Samu cikke

Néhány napja egyik este nagy csődület támadt a Korona Szálló előtt. Már sötét volt, amikor egy egész szekérkaraván gördült be becses fogadónk elé. Mint megtudtuk Pestről, Eger érintésével megérkezett az eddig Pesten munkálkodó magyar színtársulat. Pestvármegye ajánlásával érkeztek és az a hír járja, hogy állandó helyet keresnek a magyar nyelvű színjátszásnak városunkban. Nagy öröm ez! Hiszen eddig is hébe-hóba meglátogattak minket vándorszíntársulatok, akik egy keveset időztek nálunk, azután tovább mentek, de Miskolcnak – igaz Pesten és Kolozsváron kívül sehol sincs – nem volt állandó színtársulata. Az érkezés körüli izgalmak, az elrendezkedés után ma sikerült szóra bírni a Benke József színházigazgató vezette társulat üdvöskéjét, Déryné Széppataki Rózát.

BOMIE: Melegen üdvözöljük Önöket városunkba. Miképp vetődte ide és milyen volt az útjuk?

DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA: Egerből jöttünk és nekem kiváltképp ínyemre volt a jövetel, hiszen nem nagyon szerettem ott lenni. Amikor néhány hónapja megérkeztünk Egerbe megpillantottunk borzasztó, végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött, hét, a törvény által elitélt gonosz­tevő. Én bennem oly borzadást okozott, hogy rosszul lettem. Ez a nyomasztó élmény végig bennem van, ha Egerre gondolok.

ezgif.com gif maker
Déryné Széppataki Róza interjút ad lapunknak

BOMIE: Bár, még csak néhány napja érkeztek, de mi a véleménye Miskolcról?

DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA: Kellemes csalódás. Még Pesten ismerőseim azt mondták: Ne menjél Déryné Miskolcra, ott csupán nagykarimájú kalapos embereknek fogsz játszani, így hát nem is igen volt fogalmam Miskolc műveltségéről. És mikor ideértünk valóban kicsit megijedtem. Már este volt, midőn a városba hajtattunk és sok rongyos viskó állott előttünk. Egyszer csak egy széles, mély árokba éreztük magunkat. Azon az árkon kellett a városba bejönni. Azonban midőn abból kiértünk, egyszerre a városban találtuk magunkat. Szép este volt, s bár késő, de mégis sok csinos nép sétált az utcákon. Ez már mindjárt más hangu­latba emelt bennünket. Megkérdeztünk egy bámészkodó parasztot – hol lehet itt beszállni? Hol van egy fogadó? Itt, ni mindjárt, az a nagy épület, ahol az a sok ablak világít mondta. Még jó darabot kellett fölfelé jönni, míg megpillantottuk a Korona-vendéglőt. A szekerek zörejére minden ajtóból özönlött ki a sok ember, nyitották a kaput innen is, onnan is bukdosott ki a sok vendég. Roppant segítőkészek voltak és kedvesek. Sok csinos, illedelmes ifjak s férfiak voltak segítségünkre. A Korona előtt az utcán, a nők, kik sétáltak, mind megállottak. Azt gondoltam, hiszen itt urak vannak, ez víg város, itt jó lesz nekünk. Elkezdődött a lepakolás, majd éjfélig tartott. A férfiak odalent enni kértek, volt minden.

03a
Este volt, mikor megérkezett a társulat, mégis nagy szeretettel vették őket körbe a miskolciak

BOMIE: Úgy tudjuk, bár szabad szoba nem volt, de mégis megoldódott az első éjszakán a szállásuk.

DÉRYNÉ SZÉPATAKI RÓZA: Igen! Bár nem volt a legkényelmesebb a nagy szálában a fekvésünk a szalmán, de hát örültünk ennek is.

BOMIE: Most, hogy itt vannak, mik a tervek, valóban hosszú távra gondolják itt létüket?

DÉRYNÉ SZÉPATAKI RÓZA: Természetesen, annál is inkább, mert érkezésünk után már másnap a színtársulat vezetősége elment a vármegye házához a Pestvármegyétől nyert ajánló levéllel, magukat a főszolgabírónál s a többi főuraknál bemutatandók. Midőn visszatértek, szörnyű vidám kedéllyel sorolták elé azon szíves fogadást, melyben részesültek s milyen lelkes, igaz magyar bensőséggel fogta karon Erős főszolgabíró, hol az egyiket, hol a másikat, s vezette őket a többi tisztviselő urakhoz, kik mind valóságos, eredeti magyarok! A főpénztárnok egy igen érdemes öregúr Miskolczy György, azután Szrógh Sámuel, senator Ragályi ezek voltak a színház, vagyis a színész-társaságot rendező bizottság s mindjárt oly hévvel jártak-keltek a társaság ügyében, színpad fölépítésére alkalmas helyiséget keresni, mintha az ő boldogságuk függött volna tőle. Úgyhogy nagyon úgy néz ki: maradunk!

BOMIE: Mi lesz a nyitóelőadás, mit láthat először Önöktől a miskolci publikum?

DÉRYNÉ SZÉPATAKI RÓZA: A Tündérkastély Magyarországon c. vígjáték lesz a nyitóelőadás, ha elkészült az egyenlőre ideiglenes színpad a Korona Szálló istállója felett.