1932

Ma este lesz Vitéz dr. József főherceg szerzői estje a Zenepalotában

Miskolc, április 23.

Peczérvölgyi Samu cikke

Ritka érdekes és nagy érdeklődésre számot tartó művészeti előadás lesz ma este városunkban.

A Lévay József Közművelődési Egyesület meghívására a Zenepalota dísztermében ma este 8 órakor tartja szerzői felolvasását vitéz dr. József főherceg. Vitéz Habsburg-Lotaringiai József Ágost, Erzherzog Joseph August von Österreich főherceg a Habsburg–Lotaringiai-ház nádori (magyar) ágából, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, a Felsőház tagja, aki 1918 novemberében a Magyar Királyság királyi helytartója, majd 1919 augusztusában a Magyar Népköztársaság kormányzója volt.

A magyar királyi herceg költeményeiből már olvasott fel a Petőfi Társaságban is, – amelynek tiszteletbeli tagja – a nagykőrösi Arany János Társaságban és az egri Gárdonyi Géza társaságban is, de olyan műsort, aminek minden száma az ő költői alkotása, máshol még nem adott. Miskolci szereplését igy méltán nevezhetjük első szerzői estjének, mert azon bemutatásra kerülnek dalai, kórusai és újabb költeményei is.

1918.jozsef
Az Őszirózsás Forradalom kikiáltásakor költőnk épp Károlyival megy eskütételre a Nemzeti Tanácshoz

Miskolci estjének műsora a következő lesz:

  • Este
  • Himnusz a Naphoz (zenéjét szerezte Ottó Ferenc, előadja a Szt. Cecilia kórus nőikara, vezényel Sassy Csabáné karnagy).
  • Üdvözlő beszéd (Mikszáth Kálmán dr., Miskolc thjf. város főispánja, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke.)
  • Széles e földön
  • Kis magyar falu
  • Régi földrajzi könyv (versek írta és felolvassa vitéz József dr. kir. herceg).
  • Áll az óra, mikor tőled távol vagyok. (zenéjét szerezte Beretvás Hugó).
  • Valahol messze egy kertben a fák… (zenéjét szerezte Wladár Róbert min. tanácsos, zeneszerző. Énekeli Záhony János, az Egyesület r. tagja. Zongorán kíséri Sassy Enikő.)
  • Várakozás
  • Karácsonyfa
  • Végrendelet (versek, felolvassa vitéz József dr. kir. herceg).
  • Záróbeszéd. (Hodobay Sándor dr. polgármester, az Egyesület társelnöke).
nánay3 józsef főherceg egy korabeli kártyán
Magyarkártya figuraként

Bízvást remélhetjük, hogy ez a költői est színvonalában remek emlékként marad meg a közönség emlékezetében, hisz József főherceg, a világháborús hős, a tiroli hadseregcsoport vezérlő tábornoka, a katonái között népszerű főtiszt, most az irodalmi életben is maradandót alkot.

Előadás után vitéz dr. József főherceg Ő királyi Fensége tiszteletére társasvacsora a Korona-szálló „löcsei” szobájában. Egy teríték ára borral együtt 4 pengő. – Vacsorajegyek válthatók Ferenczi B. könyvkereskedésében.

józsef főherceg

Az utaztató megjegyzése:

A XX. század első évtizedeinek és a két világháború közötti időszakának történelme a magyar katonapolitikai és társadalmi élet jeles személyiségeként tartja számon József Ágost főherceget, II. Lipót osztrák császár és magyar király dédunokáját. Apja, József Károly főherceg a „legmagyarabb főherceg”. A fiatal főherceg tősgyökeres magyar neveltetésben részesült. 1893-ban feleségül vette I. Ferenc József unokáját, Lipót bajor herceg és Gizella főhercegnő leányát, Auguszta hercegnőt. Az első világháború előtt – számtalan társadalmi és jótékonysági mozgalomban vett részt. 1911-ben altábornaggyá nevezték ki, s eleinte magyar hadosztály- és hadtest-, később mint osztrák, magyar, német hadsereg- és hadseregcsoport-parancsnok lett. Katonái – különösen a magyarok – rajongásig szerették, akiket ő is hősöknek tartott. 1917-ben, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az összeomlás után politikai szerepet vállalva, IV. Károly király homo regiusnak, személyes képviselőjének jelölte ki, s az uralkodó nevében ő tárgyalt a magyar politikusokkal a kormányalakításról, amelyet azonban az 1918. október 31-i őszirózsás forradalom meghiúsított. József főherceg ezután alcsúti birtokára vonult vissza. A Tanácsköztársaság idején internálták, sőt őrizetbe is vették, de tekintettel óriási népszerűségére, Alcsúton maradhatott. Irodalmi munkásságát – jelentős olvasótáborán kívül – hivatalosan is megbecsülték, és Bársony István halála után, 1929-től a Kisfaludy Társaság tagja lett. Az 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választotta. József főherceg 1944 őszén, a nyilasok hatalomátvételét követően, családjával együtt az Egyesült Államokba emigrált, később pedig nővérénél, Margit főhercegnőnél élt az NSZK-beli Regensburgban. 1962. július 6-án, 90 éves korában hunyt el a Straubing melletti Rainban. Hamvai a feldafingi temetőben nyugszanak.

ÁLL AZ ÓRA, MIKOR TŐLED TÁVOL VAGYOK
Írta: Vitéz dr. József főherceg

Áll az óra, mikor tőled távol vagyok.
Boldogságot, napsugarat nálad hagyok.
Megyek, mint a messzi kivetett erő,
Megyek mindig, mindig feléd merengő.
Áll az idő, olyan lassan jár…
És a szívem folyton téged vár.
Minden léptem lassú közeledés hozzád…
Bármily messzire is el kell mennem,
Bármily távol kell most tőled lennem…
Érzem folyton, mintha szíved hoznád,
Szíved hoznád, vagy virágbokrétát…
Melyben lelkem tüzes virág tavaszt lát…
Te vagy az örökké felém járó…
S én a szívedet szívembe záró.
Áll az óra, nem áll ám szívünk,
Egy ütemben ver a messzeségen át…
Hullámhossza zengi nagy dalát.
Hitet, boldogságot, életet viszünk…
Állhat minden, várhat, de mi haladunk,
Egymásnak lelkébe virágot adunk.