1910
Kormos Ilonka egy igen drága primadonna
Miskolc, január 12.
Peczérvölgyi Samu cikke
Még, hogy nem megy jól a vidéki színészeknek? Persze a vaskos gázsihoz tehetség is kell ám! A miskolci színtársulat nagy tehetségű művésznője igazán előnyös szerződést kötött a budapesti Király Színházzal, illetve annak vezetőjével Beöthy Lászlóval. Már a fővárosban is tudja mindenki, hogy Kormos Ilonka nem csak egy drága színésznő, hanem a legdrágább primadonna az országban.
A miskolci színtársulat dédelgetett üdvöskéje, kedden este már a budapesti Király Színházban vendégszerepelt. A feltűnően szép szőke leány, valóságos táncfenomén és a szubrettség fő kellékének, a huncutságnak oly nagy birtokosa, hogy Pálmay Ilka óta nem látott ilyet a publikum. A keddi fellépés voltaképpen nem is vendégjáték, mert Kormos Ilonkát már gárdájába szerződtette Beöthy László s így a főváros színházi élete egy érdekes egyéniséggel szaporodik. De a „drága primadonna“ szerződtetésének története van.
Vagy egy esztendővel ezelőtt történt, hogy valaki felhívta Beöthy László figyelmét egy vidéki színésznőre.
– Mit tud az a leány ? – kérdezte Beöthy.
– Mindent! – felelte az ajánló.
– És szép?
– Nagyon szép.
– És olcsó?
– Nagyon drága.
– Mindegy! – mondotta Beöthy, mégis megnézem!
És még aznap gyorsvonatra ült és egy félnapot utazott Miskolcra, hogy megnézze a drága primadonnát. A közvetítő is vele tartott és útközben annyi szépet és annyi jót mesélt a kis primadonnáról, hogy Beöthy egyszerre csak megjegyezte:
– Azt hiszem nem fog nekem tetszeni az a leány.
– Miért nem? – rémüldözött útitársa.
– Mert ön annyira dicséri.
De másképp történt. A drága primadonna a sok dicséret dacára is tetszett Beöthynek és a direktor nyomban le is sietett a színpadra, illetve az öltözőbe, hogy megalkudjék Kormos Ilonkával. De nem ment simán a dolog, mert egyszerre csak „kibújt a zsákból” a drága primadonna.
– Szerződtetném magát három évre, – mondotta Beöthy.
– Én csak egy évre szerződöm! – felelte a primadonna.
– Szerződtetném magát tízezer korona évi gázsival.
– Én csak húszezerért szerződöm…
Beöthy meghökkent egy kissé, aztán alkudozni kezdett:
– Adok tizenkétezret…
– Csak húszezerért szerződöm!
– Adok tizennégyezret!… Tizenötezret!… Tizenhétezret!… Tizennyolcezret!… Tizenkilencezret!… – így licitált egyre feljebb, de Kormos Ilonka csökönyös maradt és még akkor sem ment bele az üzletbe, amikor Beöthy már tizenkilencezerkilencszázkilencvenkilenc koronát ajánlott fel.
– Egy koronát, egy hatost, egy fillért se engedek a húszezerből! – mondotta a primadonna és az üzlet akkor nem jött létre.
Azóta elmúlt egy év és pontosan az évfordulón táviratot kapott Kormos Ilonka ezzel a tartalommal:
„Megadom a koronát, jöjjön. Beöthy.“
És a „drága primadonna“ most eljött…