1906
Kegyelem a dúsgazdag földbirtokos gyilkosainak
Miskolc, július 21.
Dudujka Pál cikke
Földuzsorások által kiszipolyozott és vagyonvesztéstől félő kétségbeesett parasztok vagy kegyetlen rablógyilkosok? E kérdés forog hónapok óta az igazságügy legkülönbözőbb fórumain. A törvényszék és a kúria kötelet, a király kegyelmet hirdetett. Kiscsoltói Ragályi Lajos meggyilkolását valóban a földéhes parasztok tragikus sorsa idézte elő, az idős földbirtokos megfojtására azonban nem lehet magyarázat.
Molnár György 59 éves és Tuszuka Nagy János 54 éves mezőcsáti parasztok két éve vásároltak a parcellázott Muhi-pusztán kis birtokot. Minthogy Molnárnak mindössze négyszáz koronája volt, Tuszukának pedig annyi sem, váltót adtak foglaló gyanánt. A részletfizetéssel azonban elmaradtak, ezért a bank levélben figyelmeztette őket, hogy foglalójuk odavész. Gyorsan kellett tehát pénzt teremteni, hogy oda ne vesszen minden, ezért 1905. október 1-jén úgy döntöttek, hogy kirabolják a falu egyik gazdag földbirtokosát, a nyolcvanhárom éves, ezerholdas kiscsoltói Ragályi Lajost.
A visszavonultan élő, töpörödött öregember agglegényként tengette napjait főutcai házában, mindössze kocsisa volt körülötte, aki az udvaron lévő istállóban lakott. Az idős nemes lakásába hajnali két órakor tört be Tuszuka Nagy János és Molnár György, előbbi disznóölő késsel, utóbbi fejszével felfegyverezve. Az ablakot vászonra kent csirizzel feszítették be, majd az előszobába jutva fejszével emelték ki a hálószoba ajtaját. Erre riadt föl álmából az aggastyán. A gonosztevők előbb kést szögeztek neki és pénzt követeltek tőle, majd párnákkal addig fojtogatták, míg az öregúr ki nem lehelte lelkét. A két bandita ezután nagy rumlit okozva nézett zsákmány után. Felhányták az ágyat, föltörték a szekrényeket, de csak egy aranyórát és húsz fillér készpénzt találtak, valamint az idős földbirtokos ujjáról húzták le két aranygyűrűjét. Mindössze ennyi volt a fogás. Időközben az udvaron lévő istállóban felébredt a kocsis, kiment az udvarra, ahol meglepődve tapasztalta, hogy a házban szokatlan, éjfél utáni világosság honol. Gyorsan odasietett, s lármájára a haramiák elmenekültek. A kocsis nyomban értesítette a csendőröket, akik még a hajnal folyamán elfogták a két gyilkost.
Molnár György és Tuszuka Nagy János vallomásaikban egymásra mutogattak, mindketten a másikat vádolták gyilkossággal. A Miskolci Királyi Törvényszék azonban ez év február 7-én mindkettőjüket bűnösnek találta, s az idős Ragályi Lajos meggyilkolása és kifosztása miatt kötél általi halálra ítélte. Büntetésüket május 17-én a Kúria helybenhagyta, de a halálraítéltek nem nyugodtak, kegyelmi kérvénnyel fordultak a királyhoz. Úgy vélték, hogy ők maguk is áldozatok, a lelketlen parcellázás áldozatai, akiket a földuzsorások kiszipolyozása vitt a bűn útjára. A királyt megértést tanúsított a két idős rablógyilkos valóban tragikus sorsa iránt, s nyomorult helyzetükre való tekintettel megkegyelmezett nekik. Halálos ítéletüket életfogytiglani fegyházra változtatta át. A kegyelmi döntést ma hirdették ki az elítéltek előtt. Az akasztófától való megmenekülést a rablógyilkosok közönyösen fogadták, sőt Tuszuka egyáltalán nem volt vele megelégedve, úgy vélte, nem járja, hogy ő segédkezőként ugyanannyit kapott mint a gyilkos. Tuszukának más gondja is akadt közben. Harminchat éves asszonya már valósággal várta férje akasztását. Ő ugyanis új kiválasztottjával kívánt rövid úton egybekelni. A királyi kegyelem keresztülhúzta számításait, így most már csak válóper útján szabadulhat meg férjétől.