1932

Hunyady gróf megverése és az eldurvult mezőcsáti választási küzdelem

Miskolc, augusztus 25.

Dudujka Pál cikke

Külön rémregényt lehet írni arról, mily körülmények között történnek manapság a választások. Se szeri, se száma a vádaskodásoknak, de az még a politikai hírek ismerőit is alaposan meglepte, ami Hunyady Ferenc gróffal Emődön történt. A választási gyűlés alkalmával az emődi jegyző fia tettleg inzultálta a Kisgazdapártnak korteskedő grófot. A történtekről azóta megoszlanak a vélemények, egyesek a grófot hibáztatják, míg mások a kormánypárti terrorisztikus intézkedésekről harsognak.

A mezőcsáti kerületben augusztus 28-án, a jövő héten lesz a válasz­tás. Édes Antal halála folytán üresedett meg ennek a kerületnek a mandá­tuma, amelynek egységespárti jelöltségét Purgly Emil földmívelésügyi miniszter vállalta, míg ellene független kisgazdapárti programmal Eckhardt Tibor lépett fel. A választási küzdelem a kerületben szinte példátlanul izgalmas s vasárnap már komoly kirobbanásokat is eredmé­nyezett. Ekkor mondotta el a kerület székhelyén Purgly Emil programbeszédét s ugyancsak felszólalt a kerület többi községében is. A jelölt miniszteren kívül Gömbös Gyula, Karafiáth Jenő és Zsitvay Tibor miniszterek buzdították a népet a kormánypárti jelölt érdekében. A kerület egyik községében, Emődön is az volt a megállapodás a pártok között, hogy a jelöltek programadásait kölcsönös türe­lemmel és nyugalommal nézik. Itt azonban heves incidens történt, amelynek során Hunyady Ferenc gróf, a független kisgazdapárt egyik vezető képviselője és kortese összeütközésbe került kormánypárti vá­lasztókkal s ez a helyzet tettleges inzul­tussá fajult. Történt ugyanis, hogy Purgly Emil beszéde alatt a kisgazdapártiak azzal zavarták meg a népgyűlés nyugalmát, hogy az ellenjelölt Eckhardt Tibort éltették fennhangon. A Purgly-párti választók erős ellenéljen­zéssel válaszoltak, a hangulat egyre izgatottabb lett, mire az Eckhardt-párt emberei a gyűlés színhelyéről párthelyi­ségük felé vonultak. A szenvedélyes hangulatban került a kormánypárti tömeg gyűrűjébe Hunyady gróf, akivel ifjú Hammer János joghallgató, az emődi jegyző fia került szócsatába. Vitájuk hamar tettlegességbe fajult. A tumultusban Hu­nyady grófot homlokán erős ütés érte, ezért a földre esett és vérezni kezdett. A zűrzavarban a dulakodás egyre növe­kedett, míg hamarosan odaérkeztek a csendőrök, akik a tömeget szétoszlatták és a gróf kíséretükben távozott. Hunyady Ferencet a csendőrség vette őrizetbe és egyúttal védelmébe is, miután a fel­ingerült tömeg nagyon harcias maga­tartást tanúsított.

webp.net gifmaker
Hunyady gróf

Ez a sajnálatos esemény kétségtelenül annak a felhevített hangulatnak feszült légkörében alakult ki, amelyben a választás előtt a mezőcsáti kerület közön­sége él. A pártok agitációjukat oly heves eszközökkel folytatják, hogy immár a parlamenten kívül is heves viharokat okoznak. Nem csoda tehát, ha ezen felfokozott izgalmi állapotban a politikai szóharc tettleges inzultusig fokozódik. Az azonban már felettébb bosszantó, hogy a verekedésért a felelősséget senki sem vállalja a felelősséget. Mindenki a másikra mutat, mindenki a másikat okolja.

Hunyady gróf újságírók kérdésére a következőképp nyilatkozott a történtekről:

— … saját párthelyiségünk felé indultam. Útközben rohant rám egy fiatalember, aki rám kiáltott és sérte­getni kezdett.
— Ha itt vérontásra kerül a sor — kiáltozta— az úr magára vessen.
— Erélyesen kikértem magamnak ezt a han­got. Ekkor már több idegen községből átjött kortes vett körül és fenyegető magatartást ta­núsított velem szemben. Én egyenesen odalép­tem a reám kiáltozó fiatalemberhez és rárivaltam, hogy mit akar tőlem. Erre ő hozzám ugrott és öklével homlokon ütött. Feltétele­zem, hogy valamilyen tárgy lehetett kezében, mert különben az ütés ereje homlokbőrőmet nem szakította volna be. Rögtön vissza­vágtam jobb kézzel és állítólag támadómnak orrcsontját sértettem meg. Közben többen rám rohantak, én ököllel védelmeztem. A kiáltozók között láttam Borbély-Maczky Emil főispánt is. A csendőrszázados engem két csendőrrel őrizetbe vétetett és a csendőrlaktanyába kísér­tetett. Onnan átvittek Mezőcsátra, ahol éjfél- után elbocsátottak. Délután hat órától éjfél utánig fogva tartottak. Sem az ügyészség, sem a járásbíróság intézkedést tenni nem akart.

A Magyar Távirati Iroda azonban közölte Hunyady grófnak a csendőrségen tett tanúvallomását, amely más megvilágításba helyezi a történteket:

magyarorszag 1932 08 pages183 183

– … szembetalálkoztam ifj. Hammerrel, aki ezt mondotta: Gróf úr, ha vér fog folyni, az urak lesznek érte felelősek. Erre én azt feleltem: Hallgasson, taknyos kölyök. Ugyanekkor odaléptem Hammerhez és testtel ellöktem. Közben, nem tu­dom biztosan, hogy Hammernek a lábára léptem e, a nyakát megfogtam. E kezdet után folytatódott a verekedés.

Hogy melyik elmondás a helyes, azt bizony megállapítani nem lehetséges. Tény ugyanakkor, hogy az incidens csak pár percre szakította meg a népgyűlés lefolyását. Purgly Emil miniszter folytatva beszédét egymás megbecsülé­sére és az összefogásra hívta fel hallga­tóságát, majd Gömbös Gyula honvédelmi miniszter mondott beszédet.
— Valahányszor az ellenzék — mondotta többek között — sikertelen válasz­tásra tekint vissza, mindig azt hangoz­tatja, hogy a kormány terrort fejt ki je­löltje érdekében. Hálás vagyok a sors­nak, hogy szemtanúja lehettem az ellen­kezőnek. A kormány jelöltjének pártja a legnagyobb nyugalommal vonult fel ide, hogy meghallgassa a jelöltet s az ellen­zék egyik tagja provokatív lépett fel, hogy kontrakarírozza (meghiúsítsa) azt a hatást, ame­lyet Purgly Emil beszéde keltett. Az ellenzéki politika, amely ilyen terrorisztikus fellépéssel igyekszik a népre hatni, gyenge lábon állhat. Voltam én is ellen­zéken, de sohasem fordultam ilyen eszkö­zökhöz. Én igyekeztem meggyőzni min­denkit igazamról. Csak nem gondolják, hogy megijedünk az ilyen csínytevésektől?

Az esetről nyilatkozott Purgly Emil földművelésügyi minisz­ter is, aki a következőiket mondotta:
— Engem nem lehet terrorral megválasz­tani. Ez nem fér össze az én egyéniségem­mel. Egyébként sajnálatomat fejezem ki az incidens fölött. Úgy látszik, egyes urak a kortéziának olyan módjához folyamodtak, amely az általuk felizgatott tömegnek elle­nük váló fordulását idézte elő. Sajnálom, hogy egyesek annyira elragadtatják magu­kat, hogy végül a tömeg velük is szembe­fordul.

A választási küzdelem folytatódik, de a Hunyady-ügynek sem lett ezzel vége. Ifj. Hammer János minden jel szerint nem elkövetőnek, hanem sértettnek tekinti magát. A joghallgató lovagias elégtételt követel a gróftól, s párbajra hívta ki.

Az utaztató megjegyzése:

A választást végül Eckhardt Tibor nyerte. A Kisgazdapárt célja ezzel a győzelemmel nemcsak a mandátum megszerzése, hanem a kormány megbuktatása volt. Ez utóbbi hamarosan be is következett.

A Hunyady-Hammer-féle párbajra 1921. szeptember 9-én került sor. Először pisztollyal mérették meg magukat, de a kétszeri golyóváltás során egyikük lövései sem találtak. Ezután kardpárbajra került sor, amely során Hammer János a nyakán sebesítette meg a grófot. Az orvosok súlyosnak találták a vágást, a segédek pedig a gróf harcképtelenségére hivatkozva azonnal beszüntették a párviadalt.