1935

Horthy kormányzó rokona az új miskolci főispán

Miskolc, 1935. október 30.

Dudujka Pál cikke

Hivatalos tájékoztatás szerint a kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Miskolc törvényhatósági jogú város főispánját, Lichtenstein Lászlót – saját kérelmére és buzgó szolgálatainak elismerése mellett – felmentette állásából és helyére Lukács Béla országgyűlési képviselőt nevezte ki. Első ránézésre nincs ebben semmi különös, de ha jobban megnézzük, a döntés hátterében egyszerűen rokonizmus áll, csúnyán szólva az újdonsült főispán egy „aranytojást tojó tyúknak” köszönheti felemelkedését.

Kövecsesi Lukács Béla nem ismeretlen a vármegyei közéletben. A rimaszombati születésű negyvenhárom éves politikus a nagy háborúban alapozta meg pályáját. Tüzértisztként három évig szolgált, majd annak végeztével Szegeden részt vett az ellenforradalmi mozgalmak megszervezésében, utóbb Siófokon a Nemzeti Hadsereg, illetőleg a fővezérség kötelékében teljesített szolgálatot. 1919 őszén mint testőrtiszt vonult be Budapestre. Bizonyára ezidőtől datálható Horthy Miklós kormányzóval való kapcsolata, de erről majd később. 1920 tavaszán leszerelt és visszatért birtokaira gazdálkodni, de a közéletet sem hanyagolta el.

lukács01
Kövecsesi Lukács Béla népszerű emberer volt a közéletben és a társadalmi életben is

Élénk társadalmi és politikai kapcsolatokat ápolt, amelynek eredményeként 1931-ben az ónodi választókerület közönsége egyhangú mandátummal küldötte a képviselőházba. Agrárpolitikai munkásságát elismerve 1933-ban a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnökévé is megválasztották, amely tisztséget azóta is betölti. Lukács Béla ez év tavaszán ismét megmérette magát az országgyűlési választáson. Hívei politikai cselvetéstől félve vették védelmükbe, köztük vitéz Borbély-Maczky Emil vármegyei főispán, aki a pletykákat eloszlatva teljes megszélességgel állt ki mellette és kinyilatkozta, miszerint a választóközönség százszázalékosan a rendkívül népszerű és kivételes értékeket mutató Lukács Béla mögött tömörül. A támogatás eredményeként Lukácsot ismét egyhangúan választották Ónod képviselőjévé, a politikus azonban magasabb babérokra tört.

A Borbély-Maczkyval ápolt jó kapcsolat újkeletű jelenség, egy politikai megegyezés része. Lukács Béla ugyanis öt évvel ezelőtt még a főispán politikai vetélytársaként lépett fel. 1930 tavaszán Horthy Miklóst a sógora, Melczer László ónodi földbirtokos próbálta meggyőzni arról, hogy veje, Lukács Béla a legalkalmasabb személy a vármegyei főispáni tisztségre. És itt meg kell állni egy ponton. Lukács ugyanis kiválóan nősült. 1923-ban Miskolcon Melczer Dórát vette feleségül, akinek édesanyja nem volt más, mint Horthy Miklósné Purgly Magdolna testvére, Purgly Janka, Melczer László földbirtokos neje. A Melczer-leány nagynénje tehát a kormányzó, Horthy Miklós felesége volt. Lukács így Melczer Dórával nem csak az egyik legnagyobb borsodi földbirtokos család támogatását bírhatta, de rokonságba került az ország első számú főméltóságával, Horthy Miklós kormányzóval.

melczer dóra
Melczer Dóra jó partinak bizonyult

E családi kapcsolatot kívánták 1930-ban felhasználni Lukács Béla politikai pályájának megalapozásához, Borbély Maczkynak Gömbös Gyulával való baráti kapcsolata azonban meghiúsította azt. Gömbös meggyőzésére Horthy elállt a Lukács-fiú támogatásától, valamilyen fontos tisztséget (koncot) azonban csak kellett dobni neki, így lett 1931-ben Ónod képviselője. Azóta négy év telt el, de Lukács Béla azóta is minden áron főispán akart lenni, az országgyűlési képviselőséggel már nem érte be. Bizonyára ismét a Melczer család unszolására Horthy most engedett, s főispánná tette sógora vejét. Miután Borbély-Maczky vármegyei pozíciója – politikai és baráti kapcsolatainak köszönhetően – megrendíthetetlennek, az öreg miskolci főispánnak, Lichtenstein Lászlónak kellett távoznia hivatalából.

lukács béla
Kövecsesi Lukács Bélának sikerült a terve

A kormányzóhoz a végtelenségig hű Lichtenstein hivatalosan saját maga kérte felmentését azzal az indoklással, hogy vállalt misszióját elvégezte, a város adminisztrációja a jövőben minden zökkenő nélkül, simán és zavartalanul működhet, így elégedetten távozhat hivatalából.

Lukács Béláról azóta ódákat zeng a sajtó: rokonszenves úri egyénisége és a közérdek által vezérelt agilis működése nagy nyereség lesz a város számára – harsogják. A magunk részéről ezen szólamok hallatán kételkedünk, de ezúton is hangsúlyozzuk abbéli reményünket, miszerint ha már az „aranytojást tojó tyúk”, vagyis felesége kései „hozományaként” Lukács a város élére került, a Horthy Miklós kormányzóval való rokoni kapcsolatait Miskolc fejlődése szolgálatába fogja állítani.

kép

Az utaztató megjegyzése:

Lukács Béla 1938-ig volt a város főispánja, majd országos politikai terepen folytatta politikai pályáját, mint államtitkár, a Magyar Élet Pártja országos elnöke, illetve miniszter. 1945 után bebörtönözték. Történetére később még visszatérünk.