1940

Három év fegyházra ítélték sikkasztásért a volt főszolgabírót

Miskolc, november 29.

Dudujka Pál cikke

Európa-szerte ismert a mezőkövesdi mintajárás, kiderült azonban, hogy elsőrangú tisztviselője, Szentiványi Ferenc járási főszolgabíró korántsem mintaszerűen járt el hivatalában. A volt főszolgabíró könnyelmű, költekező életmódot folytatott és legkevesebb 12 ezer pengőt sikkasztott mulatozásai fedezésére. A bíróság jogerősen 3 év fegyházra ítélte.

Az előkelő sárosi családból származó liptószentiványi Szentiványi Ferenc mintegy húsz éve került menekült tisztviselőként Borsodba. Előbb Mezőcsáton volt szolgabíró, majd 1921-ben tb. főszolgabíróvá nevezték ki. 1930-ban Ózdra helyezték át, 1932-ben pedig mezőkövesdi főszolgabírónak választották meg, amely tisztséget egészen tavaly augusztusáig betöltött. Hivatali előmenetelében szerepe volt Lukács Béla ónodi földbirtokosnak, aki Horthy Miklós kormányzó volt testőrtisztje és egyben távoli rokona.

Szentiványi csillaga egész tavasz augusztusáig tündöklött, mikoris a vármegyei számvevőség részéről rovancsolást, ellenőrzést tartottak hivatalában. Ekkor merült fel a gyanú, hogy mezőkövesdi működése óta 60 esetben vett ki a járási alapok betéteiből pénzeket, amelyek értéke legkevesebb 12 ezer pengő lehetett. Szentiványi, hogy leplezze bűnös visszaélését, két fiatal községi jegyzőtől próbált kölcsönt szerezni. Arra akarta őket rávenni, hogy a rájuk bízott hivatalos pénzeket adják át arra az időre, amíg a rovancsolás tart. A jegyzők neszét vették felettesük dolgainak és a pénz átadását megtagadták.

webp.net gifmaker
Már Lukács Endre alispán beiktatásakor is összesúgott a tisztviselői kar a gyanús pénzmozgások miatt!

A botrányról értesült Lukács Endre Borsod vármegyei alispán felfüggesztette a főszolgabírót és feljelentést tett ellene. Szentiványit 1939. augusztus 30-án vizsgálóbíró hallgatta ki, majd előzetes letartóztatásba helyezte. A főszolgabíró megmentése érdekében Mezőkövesden gyűjtőakciót indítottak. A hiányzó 12 ezer pengőt összeszedték és befizették a hivatali pénztárba. A vizsgálat további sorsát azonban ez nem befolyásolta.

Az eljárás során Szentiványi tagadta a vádakat és azzal védekezett, hogy legfeljebb szabálytalanságot követett el. A hiányzó pénzt pedig választási célokra fordította. A vármegyénél ugyanis szokás volt, hogy szükség esetén az alapok pénzét átmenetileg kölcsönvették és később visszafizették. A szakértők azonban megállapították, hogy semmi szükség nem volt arra, hogy pénzt vegyen ki az egyik alapból a másik alap céljaira, mert a kézipénztárában mintegy 4-5000 pengő állt rendelkezésre. Szentiványi tehát a saját céljaira sikkasztott.

Az eljárás során felmerült, hogy a volt főszolgabíró hivatali autóvásárlás céljára vett fel előleget, az autót azonban nem vásárolta meg, valamint az is, hogy az irodai felszerelések ellenértékét bár felvette, de a szállító cégnek nem fizette ki, ezen vádak azonban alaptalannak bizonyultak.

Szentiványi Ferencet a miskolci törvényszék Csorba-tanácsa szeptember 19-én egyrendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás címén ítélte három év fegyházra. A bíróság súlyosbító körülményként mérlegelte, hogy mint az Európa-szerte ismert mezőkövesdi mintajárás első tisztviselője nyúlt a hivatalos pénzekhez, míg másokkal szemben a legnagyobb szigorúsággal járt el. Azt is súlyosbítóként értékelte, hogy mindezt könnyelmű, költekező életmódja folytatása érdekében tette és az elsikkasztott összeget is elmulatta. Az elítélt és az ügyész fellebbezett az ítélet ellen.

A kassai ítélőtábla tegnap tárgyalta a volt mezőkövesdi főszolgabíró bűnügyét, s helybenhagyta az elsőfokú bírói döntést. Az ítéletben úgy az ügyész, mint a vádlott megnyugodott és így az jogerőre emelkedett.

Az utaztató megjegyzése

Szentiványi Ferenc ellen később újabb vádak is felmerültek, ezért 1941. március 1-jén a miskolci törvényszék tízrendbeli csalásban találta bűnösnek és jogerősen 8 hónap börtönre ítélte. Mint kiderült, a volt főszolgabíró tíz hatáskörébe tartozó jegyzőt bírt arra rá, hogy a Pénzintézetek Központja útján egyenként 500 pengő kölcsönt vegyenek fel, a pénzt adják át neki azzal, hogy a törlesztést ő fogja intézni. Szentiványi azonban tudta, hogy anyagi helyzete a törlesztést nem teszi lehetővé, s a kölcsönöket ki sem fizette.