1945

Egyetemet Diósgyőrbe, vesszen Sopron!

Miskolc, június 10.

Peczérvölgyi Samu cikke

A Magyar Kommunista Párt újdiósgyőri szervezete egy tanulmányt készített a magyar szakiskolák és technikai főiskolák földrajzilag indokolatlan elhelyezéséről. Ebben kifejtették többek között azt is, hogy a Műegyetem bánya- és kohómérnöki, valamint erdészeti tagozatának legmegfelelőbb helye Miskolcon, illetve Diósgyőrben lenne. A diósgyőri munkásságnak is ez az óhaja, ezért Sopronból át kell helyezni a Műegyetem ezen fakultásait.

Több érvet is felhoznak a dolgozat készítői. Első és legfontosabb érv politikai! Sopron nem igazán alkalmas a képzésekre. A Selmecbányai Egyetemet az átkosban, Trianon után a soproniak hálából kapták, mert ők voltak a „Hűség városa”. De most úgy néz ki, hogy a kommunisták felé már nem annyira hűségesek. A város és környéke germán befolyásoltság alatt áll. A soproni „poncichter“ (szőlőművelő, babtermelő) polgárságot finoman szólva is ferde szemmel kell nézni. Az újdiósgyőr-vasgyári kommunisták vizslató szemei még azt is észrevették, hogy a Sopronban végzett, Diósgyőrbe került mérnökök, ha szórakozásról, mulatozásról van szó általában egyetemi Burschenschaft-indulókra zendítenek rá. Szóval a kommunisták által megálmodott jövő ifjú mérnökeit ki kell ragadni az imperialista eszmék mételyéből.

image0
Az egyetem látványterve

Nagymiskolc és a borsodi terület az ország olyan központi iparvidéke, ahol a bánya- és kohászati, de még az erdészeti kar részére is minden természeti adottság önként kínálkozik. Diósgyőrött van az ország két legnagyobb kohászati üzeme, ahol a hallgatók műhelygyakorlatukat végezhetik. Miskolcon van üveggyár, itt vannak a borsodi bányák, az ózdi és salgótarjáni vasművek könnyen elérhető távolságban, a rudabányai vasércbánya, a Bükk erdőségei, a Bükk másik oldalán a bélapátfalvai cementgyár. Nincs messze a recski rézbánya sem, ahol még ezüst és arany is előfordul. Minden tényező együtt van ezen az iparvidéken, ami a bánya- és kohómérnöki, valamint erdészeti képzést szolgálja. Nagymiskolc természetes központja ennek az iparvidéknek, a felsorolt helyek aránylag könnyűszerrel megközelíthetők.

Szociális oldalról nézve szintén nem indokolt, hogy Sopronban legyen ez a Műegyetem, hiszen Borsodban sok tízezer ember dolgozik a kohászatban, bányászatban, erdészetben, kiknek gyermekei javarészt ezt a szakmát választják. Ha felsőfokú tanulmányokat akarnak folytatni, miért kellene az ország másik végébe utazniuk ezért? A mai közlekedési, ellátási és kereseti viszonyok mellett szinte lehetetlenség Borsodból Sopronba járatni a fiatalságot. Sopronban viszont alig van hallgató, talán pont ezért. Míg ha a tagozatok Diósgyőrben működnének, természetszerűen fellendülne a bányászati és kohászati kar látogatottsága.

kollégium

Tehát a javaslat az, hogy Sopronból telepítsék Miskolcra a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó, és erdőmérnöki karát. Már a helye is meg van! Ez pedig nem máshol, mint a diósgyőri várromok mellett felépítendő egyetemen. A lillafüredi Palota-szálló a tervek szerint az egyetem kollégiuma lenne és így az imperialisták kedvelt fényűzőhelye hasznos célt szolgálna. Egyszerűbb és tartós berendezéssel a szép épület internátus céljára nagyon megfelel.