1974

Egy világhírű film, a Ninocska forgatókönyvírójának halálára

Budapest, október 24.

Peczérvölgyi Samu cikke

Tegnap Budapesten meghalt az az író, aki együtt dolgozott Max Reinhardttal, Hevesi Sándorral, az irodalmi és színházi progresszió vezéreivel, szerepeket írt Marlene Dietrichnek, Greta Garbónak, Gregory Pecknek. Golfpartnere volt G. B. Shaw-nak, jól ismerte Aldous Huxleyt, Somerset Maughamot, filmet készített Otto Premingerrel, Alexander Kordával, Ernst Lubitschcsal, találkozott Roosevelttel. Darabjait játszották Párizsban, Berlinben, Bécsben, Londonban, New Yorkban. A „Ninocska” című komédiáját, Greta Garbó főszereplésével, mint a legjobb eredeti irodalmi forgatókönyvet 1949-ben Oscar-díjra javasolták. Irodalmi munkásságáért 1963-ban megkapta Róma városának nagydíját. Színműveit harminc nyelven játszották, írt tíz-egynéhány világsikerű filmforgatókönyvet (Korda Sándornak, Paul Czinnernek, Ernst Lubitschnak, George Czukornak.

Ő volt Lengyel Menyhért. Balmazújvárosban született 1880-ban, eredeti neve Lebovics Menyhért. Apja gazdatiszt volt Sajóhidvégen. Az irodalom, a színház iránti fogékonyság már itt látszott a gyermek Lengyel Menyhérten. A sajóhidvégi tanyasi parasztgyerekekből színtársulatot szervezett. Majd Miskolcon tanult, a Miskolci Állami Felsőkereskedelmi Iskolában. Itt írta 12 évesen első operalibrettóját Eviradnus címen. Lengyel Menyhért a már világhírű író így emlékezett évtizedekkel később erre:

lengyel menyhért
Lengyel Menyhért (1880-1974)

„Tizenkét éves koromban, mint miskolci második gimnazista írtam meg az „Eviradnus” című opera szövegkönyvemet, amelyet Victor Hugo hasonló verséből dramatizáltam. A zenéjét egy Lichter nevű pajtásom csinálta, akinek a két nővére énekelte és játszotta el az agyagpadlós diákszobámban az első darabomat. Azóta hallottam Fletát a Scalában, Giglit a Covent Garden-ben, Carusot a Metropolitanban, Jeritzát a bécsi Operaházban, de egyik sem jöhet közelébe sem ennek a felejthetetlenül szép gyermekkori színjátszásnak.”

S valóban, Lengyel Menyhért itt Miskolcon lett író. Rajongott az operáért. Zeneszerző barátjával el is határozták, hogy gyalog elmennek Rómába, Verdihez, hogy fogadja fel őket zenetanoncnak maga mellé. Ózdig jutottak, majd visszafordultak, mert eszükbe jutott, hogy nem tudják Verdi pontos címét.

A Miskolci Állami Felsőkereskedelmi Iskolai évei alatt önképző irodalmi kört szervezett, verseket színműveket írt. Az 1896-1897-es tanévben érettségizett fiatalember előbb rövid ideig Miskolcon, és Kassán dolgozott, mint egy biztosítótársaság kötvényírója, majd 1907-ben rejtve írt darabjával, a „Nagyfejedelem” cíművel bekopogott Hevesi Sándorhoz, a Nemzeti Színház rendezőjéhez. A „Nagyfejedelem” kirobbanó siker lett. A darab Ady Endre, Bródy Sándor, Lukács György, Balázs Béla, Bartók Béla, a Nyugat egész nemzedékének szimpátiáját feléje fordította. Folytatódott a történet 1909-ben, a „Taifun” című darabbal, ekkorra sikeres drámaíró lett, néhány év leforgása alatt Az Est és a Nyugat kolumnistája, a tekintélyes Vojnits-díj birtokosa, később a Pesti Napló londoni tudósítója, irodalmi potentát. 1916-ban írta meg A csodálatos mandarin „pantomim-mesét” (saját meg­fogal­mazása), amelyből Bartók Béla világhírűvé lett táncjátéka született. Az 1920-as években a színház mellett a filmmel is aktívan foglalkozott, egy ideig a berlini May-Film dramaturgja volt. 1929-1930-ban Karinthy Frigyes mellett a Belvárosi Színház társigazgatójaként dolgozott. Majd jött Amerika.

ninocska
A Ninocska című világsikerű filmben Greta Garbó itt Lugosi Bélával egy jelenetben

A nagy Katalin, a cárnő (Elisabeth Bergnerrel), az Angyal (Marlene Dietrichhel), a Ninocska (Greta Garbóval), az Egy frakk története (többek között Ginger Rogersszel, Paul Robensonnal), a Lenni vagy nem lenni (Carole Lombarddal), a Dicsőség napjai (Gregory Peckkel). Lengyel világhírű lett. És ez a világhírű író soha nem feledte a gyökereit, azt, hogy mit adtak neki azok a diákévek. Már befutott íróként, 1910-ben a Miskolci Állami Felsőkereskedelmi Iskola jubileumi ünnepségén szép beszédben méltatta az iskolát és egy ösztöndíjfelajánlást tett. 50 korona jutalomban részesült az a diák, aki az adott évben a legjobb irodalmi dolgozatot írta. Az 1960-as években Rómában telepedett le. Lengyel Menyhért római otthonából 1971-ben megkereste a volt iskoláját, a miskolci „Berzeviczy Gergely” Kereskedelmi Szakközépiskolát, fényképet küldött az iskolának és az önképzőkör akkori elnökének, melyben megköszönte a 90 éves születésnapi üdvözletét. Ezt írta: …„Mindez felidézte bennem kora ifjúságom miskolci emlékeit: bizony szép idők voltak, amikor a miskolci önképzőkörben ébredtem az írás varázsára. Arra gondoltam, hogy elküldöm Maguknak a most készülő Memoárjaim egy erről szóló részletét.” Az iskola igazgatójának pedig megígérte, ha még egyszer Magyarországon lesz, felkeresi „az öreg iskolát”.  Erre már nem került sor. Bár 1974-ben hazaköltözött, de a tervezett miskolci látogatása előtt tegnap, október 23-án, 94 évesen Budapesten elhunyt. Szegényebbek lettünk egy világhírű íróval és egy Miskolci Állami Felsőkereskedelmista öregdiákkal.