1932

Botrány!

Lichtenstein és Farkas is szabadkőműves!

Miskolc, június 26.

Dudujka Pál cikke

Fergeteges hírek kerültek napvilágra. A Társadalmunk című lap közölte az országgyűlés szabadkőműves felső- és alsóházi képviselőinek nevét. Köztük érintett két borsodi, Lichtenstein László és Farkas Gyula. Mint köztudott, a Simonyi-Semadam-kormány belügyminiszterének 1920. május 18-án kelt rendelete az összes magyarországi szabadkőműves páholyok működését betiltotta. Jó okuk volt erre, információik szerint a páholytagok a politikai hatalom megragadására tettek terelték át egyleti tevékenységüket, s ezt egyetlen kormány sem tűrhette. A rendeletet Miskolcon Hodobay Sándor polgármesterhelyettes és Lichtenstein László kormánybiztos hajtatta végre és a mintegy nyolcvan tagot számláló miskolci páholy egyik vezető tagjánál rögvest lefoglalták az iratokat. Azóta hosszú évek teltek el. A szabadkőművesség vádja azonban rendre előkerül. Így történt ez pár éve Szentpáli István polgármesternél is, akiről az egyik választás idején terjesztették el, hogy bíz’ ő is szabadkőműves. A vita aztán a napokban ismét magasra hágott miután Gál Jenő országgyűlési képviselő a tisztelt Házban napirendre hozta a kérdést. Válaszul egy délutáni lap számszerű adatokat közölt arról, hogy az országgyűlés két házában hány aktív, vagyis „szabályos testvér” és hány már a páholytagságát elvesztő, de a szabadkőműves világszövetségnek még mindig tagjaként számon tartott „szabálytalan testvér” foglal helyet.

lichtenstein lászló
Lichtenstein László
farkas gyula
Farkas Gyula

A felsorolás Borsod vármegyét sem kímélte, ráadásul mindkét érintett „szabályos testvér”, vagyis aktív szabadkőműves. Mint kiderült, dr. Farkas Gyula országgyűlési képviselőt 1914-ben avatták az Előre-páholy tagjává, s az inasi fokozatig jutott el. Farkas 1926 óta az edelényi választókerület kormánypárti képviselője, s jelentékeny szerepet játszik vármegyénk életében. Borsod vármegye közigazgatási bizottságának, törvényhatósági bizottságának tagja, Borsod, Gömör, Kishont és Abaúj-Torna vármegye tb. tisztifőügyésze, de az országgyűlésben is fontos szerepet játszik, mint az igazságügyi bizottság helyettes elnöke, valamint a könyvtári és múzeumi bizottság tagja. Vajon valóban a kormánypárt megbízásából ül az országházban, vagy kisinasként más érdekeket szolgál – teszik most fel sokan a kérdést.

giphy

Még nagyobb fájdalom, hogy a másik érintett városunk egykori szeretett főispánja, Lichtenstein László. Az evangélikus egyházmegye felügyelőjeként is ismert Lichtenstein számos vállalat vezetőjeként, illetve a városi törvényhatósági bizottság tagja vált ismertté. 1918-ben abban a megtiszteltetésben részesült, hogy őfelsége udvari tanácsossá tette. 1920-ban Horthy Miklós kormányzó Úr is bizodalmáról biztosította, Miskolc kormánybiztosának nevezte ki, majd hamar megérkezett a belügyminiszter főispáni kinevezése is. 1922-ben mentették fel saját kérelmére tisztségéből, de azóta is aktív társadalmi életet él, mint Miskolc város törvényhatóságának felsőházi képviselője. Igen kellemetlen tehát ez számára. A kárörvendők most azon csámcsognak, hogy mily fura a világ: még kormánybiztosként épp Lichtensteinnek kellett elrendelnie a miskolci páholy feloszlatását, most pedig bebizonyosodott róla, hogy már akkor is szabadkőműves volt. 1911-ben avatták taggá, majd a titkos társaságban is vezető szerephez jutott, az Előre-páholy mesterévé avanzsálódott. A botrány kínos húrokat penget, de biztosak vagyunk benne, hogy hamarosan elül a vihar. Kormánypárti képviselő és a kormányzó bizodalmát élvező felsőházi tag nem fog ily „banánon” elcsúszni.