1931

Bethlen miniszterelnök avatta fel az ország első bobpályáját

Miskolc, január 13.

Dudujka Pál cikke

Még fel sem épült a Palotaszálló, mikor elhatározás született arról, hogy Lillafüredet a téli kirándulók központjává teszik, ahol a Tátrához hasonlóan síelők, ródlizók és korcsolyázók remekül áldozathatnak szenvedélyüknek. A pályák megépültek, köztük Csonkamagyarország első bobpályája, amelyet felavatása előtt elsőként maga Bethlen István miniszterelnök próbált ki.

1926-ban jelentették be, hogy a nemzetközi idegenforgalom megnyerése érdekében Lillafüredet a téli sportok központjává is kívánják tenni, ezért az ország leghosszabb síugrósánca, ródli- és bobpályája megépítéséről határoztak. A megvalósítás elhúzódott, tavaly novemberben azonban háromszáz munkás részvételével gőzerővel megkezdődött a munka, amely azóta befejeződött, s immár a pályák felavatására és a közönségnek való átadására várunk csupán.

Az ország legnagyobb síugrósáncát – állami költségen – a Kerek-hegy északi lejtőjén alakították ki. A nagy sáncot 60, a gyakorlót 20 méteres ugrásokra tervezték. Kifutója épp ideális, végződése gyenge ellenlejtőbe vezet át a Bagoly-hegy déli lejtőjén. A Bagoly-hegyen síházat létesítettek, amelyet állandóan fognak fűteni, s itt hideg büfé és forró tea fog a sportolók rendelkezésére állni. Ugyancsak itt alakították ki az ország legnagyobb, három kilométer hosszú ródlipályájának kiindulóját is, amely a kerekhegyi rakodónál ér véget. Az 1960 méter hosszú bobpálya a Hollós-tetőn kezdődik, s a cél szintén a kerekhegyi rakódónál van. A sportolókat a tervek szerint –50 fillérért – lovas szánkók fogják felszállítani a hegyen lévő starthelyhez. A megépült bobpálya Csonkamagyarország egyetlen bobpályája – korábban Tátralomnicon volt csupán – és azt mondják, szépségében felülmúlja az Alpokban lévő számos társát. A pálya biztonságos is, a a kanyarok mindenütt természetes kanyarok, nem fából épültek és a fordulókban a versenyzők nincsenek annak a veszélynek kitéve, hogy kilendülés közben szerencsétlenség érje őket.

pityu a bobpályán
A miniszterelnök is csúszott egyet

Bár a bobpályát hivatalosan még nem adták át, első vendégei már élvezhették annak minden előnyét. Bethlen miniszterelnök ugyanis az elmúlt időben néhány napot a Bükkben töltött, s az egri uradalom vendégeként az ómassai kincstári erdőségben vadászott. A miniszterelnök január 8-án érkezett Lillafüredre, ahol már számos előkelőség várta, így Mayer János földművelésügyi miniszter, Kállay Miklós államtitkár, Grabovszky Miklós miniszteri tanácsos és mások. A miniszterelnök és kísérete a Palota-szállóban szállt meg, majd két napos vadászatot tartottak, amelyen hat vaddisznót ejtettek el, köztük egy hatalmas vadkant maga a miniszterelnök.

Vasárnap, január 11-én a miniszterelnök egy hirtelen gondolattól vezérelve a Bagolyhegyen felépített bobpályát kívánta kipróbálni. Bár a pályát még nem avatták fel, Bethlen István úgy döntött, maga fogja elsőként megtenni az utat ezen a hatalmas pályán. Az elhatározást csak másnap követte tett, nagy hirtelen ugyanis egyetlen bobot sem találtak Lillafüreden. Marschall Ferenc szállóigazgató emlékezett azonban arra, hogy báró Wardener Mihály rendőrfelügyelő – akit a városban csak Mihály bácsinak becéznek – négyszemélyes, saját készítményű, modern bobbal rendelkezik.

waldener mihály
Wardener Mihály segítette ki a miniszterelnököt

Gyorsan üzentek tehát a bárónak, aki „Nemere” nevű bobjával másnap reggel megutaztatta a miniszterelnököt és kíséretét. Bethlen gróf olyannyira élvezte az ereszkedést, hogy még egyszer beült a bobba. Hasonlóképp tettek előkelő barátai is, akik mind a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg Csonkamagyarország első bobpályájáról. Külön köszönetet mondtak peresze Mihály bácsinak is, hogy hozzásegítette őket ehhez a rendkívüli élményhez. Bethlen miniszterelnök ezután jókedvűen távozott megyénkből, s délután már a fővárosban dolgozott az ország fejlődése érdekében.

A bobpálya tehát elkészült, s hamarosan a közönség előtt is megnyílik, vonzva ezzel bel- és külföldi turisták, a téli sportok szerelmeseinek százait.