1934

Az Attila csodálatos megmenekülése a kieséstől (1. rész)

Miskolc, május 30.

Peczérvölgyi Samu cikke

Most, hogy véget ért az idei 1933/1934-es profi labdarúgóidény nem árt, ha visszatekintünk a miskolci Attila labdarúgó klub szereplésére. Háát…! Volt azért már jobb is, hiszen az idény nem a miskolci fiúk meneteléséről szólt. Ha szívünkre tesszük a kezünket a legvadabb Attiladrukker sem mondhatja azt, hogy szép volt fiúk. Mégis az, hogy csapatunk bennmaradt a profiligába dicséretes teljesítmény, sőt heroikus küzdelem némi, vagy talán nem is annyira némi szerencsével. Két részes cikksorozatunkban annak járunk utána, hogy mégis milyen okok járultak hozzá, hogy az Attilát jövőre is profiligás csapatként üdvözölhessük.

Csapatunk a bajnokság jelentős részében a kieső zónát jelentő helyek egyikén tanyázott. Szinte biztosra vehető volt, hogy a búcsúzók a Somogy, a Nemzeti és az Attila gárdája közül kerül ki. Annál elkeserítőbb volt a helyzet, hogy a bajnokság utolsó három fordulója előtt a kieső sorrend ez volt: 10. Somogy, még nem kieső, 11. Nemzeti, már kieső és a 12. Attila. Tehát a reményvesztett legutolsó helyen álltunk.

Május 7-én az Attila Budapesten a Kispesttel csapott össze. Sok reményünk nem volt hisz a Kispest masszív középcsapatként a bajnokság 6. helyén állt, játékerőben és eredményességben jóval az Attila előtt. Ha ezt a mérkőzést elveszítjük, akkor bennmaradási esélyeink a minimálisra csökkennek. Sajnos baljós sejtéseink beigazolódni látszottak, hisz a meccs, papírforma szerint alakult. Már a mérkőzés elején, Nemes révén vezetést szerzett a Kispest és csapatunk alárendelt szerepben játszott. Csak önfeláldozó kapusunknak Barnának volt köszönhető, hogy az első félidőt kihúztuk egy gólos hátránnyal. A második félidő sem indult jobban. Kispesti rohamok, szervezetlen védelem, a támadósor a rutintalan Gerendás irányításával csődöt mondott és Nemes még egyszer betalált! 2:0 a Kispest javára. Ez a gól már az Attila búcsúját jelentette a profi ligától és akkor… és akkor… és akkor… kigyulladt a Kispest stadionja!!!

attila
Megkönnyebbült fotózkodás a meccs lefújása után

A tűz keletkezésének okát egy hanyagul eldobott cigarettacsikkben vélték megtalálni később a tűzoltók. A falelátóból borzalmas lángok csaptak fel, az emberek menekülni kezdtek, teljes lett a káosz. A bíró 2:0-ás állásnál lefújta a mérkőzést, hisz most emberéletekről volt szó. Menekült ki merre látott. Az, hogy a tetemes anyagi káron kívül nagyobb baj nem történt köszönhető volt dr. Kelényi tűzoltó parancsnoknak, aki az Attila ügyvezető elnöke is volt. Hamar szolgálatba helyezte magát és szakszerű irányítása alatt a mentés példásan lezajlott. Páran rosszul lettek a füsttől, és az ilyedelemtől, de emberéletben nem esett kár. A kiérkező budapesti tűzoltókig dr. Kelényi meg tette, amit maga tudott és irányította a rendezőket!

A profiliga szabályzata szerint egy valamilyen okból félbeszakadt meccset újra kell játszani. A szövetség döntése is ez volt. Meg kell ismételni a Kispest-Attila mérkőzést, mégpedig, ha másképp nem lehet a stadion állapota miatt, akkor Miskolcon. A Kispest csapata kérvényezte, hogy a mérkőzés ne Miskolcon legyen, hanem az üszkös, lelátók nélküli kispesti pályán. Ennek a kérésnek a szövetség helyt adott. Az újra játszás időpontját május 11-ére írta ki a szövetség, mégpedig a Magyarország-Anglia válogatott labdarúgó mérkőzés napjára. A szövetség úgy döntött, hogy a Kispest-Attila derbit 12.01-ig le kell játszani. A Kispestiek 10.15 perces kezdési javaslatát az Attila elfogadta.

És akkor kivonult a két csapat a nem annyira szép látványt nyújtó stadionba és..és..és.. az Attila párnappal ezelőtti formáját meghazudtolva, mindent beleadva 0:0-át játszott a Kispestiekkel, begyűjtve az ebben a helyzetben létfontosságú egy pontot. Így megmaradt az esély a bennmaradásra és az Üllői úton a Magyar válogatott szenzációs játékkal, 2:1-re legyőzte az addig verhetetlen Angliát. De az Attila kalandjai itt még nem értek véget…. (folytatjuk!)