1953
A száműzött - Kovács István lett a megyei pártbizottság első titkára
Miskolc, február 21.
Dudujka Pál cikke
A megyei pártválasztmány tegnapi ülésén felmentették tisztségéből Harmati Sándort, a megyei pártbizottság első titkárát és helyére Kovács István országgyűlési képviselőt, a Központi Vezetőség tagját, a KV Párt- és Tömegszervezeti osztálya eddigi vezetőjét választották. Kovács István régi illegális kommunista, a pártvezetés egyik vezérlakja, kinevezése tehát nagy elismerés is lehetne Borsodnak, bennfentesek szerint azonban száműzetésből került hozzánk, amiben szerepet játszik zsidó származása is.
Kovács István az 1920-as évek óta vesz részt a munkásmozgalomban, dolgozott külföldön és belföldön egyaránt. Itthon emiatt többször letartóztatták és elítélték. 1945 után ívelt fel karrierje, 1949-1950-ben a Budapesti Pártbizottság első titkára, majd az MDP KV Káderosztálya, utóbb a Párt- és Tömegszervezeti Osztály vezetője volt. Kovács tehát jelentős pozíciókat töltött be eddig és még fontosabb szolgálatokat tett eddig a pártnak, de úgy tűnik, elfogyott körülötte a levegő és akár ő lehet az általa is kiépített rendszer következő áldozata. Nincs ebben semmi meglepő, így megy ez a kommunistáknál. Rajk László – aki Kovács elvtárs személy jó barátja volt – keménykezű belügyminiszterként részt vett a diktatúra kiépítésében, a Kisgazdapárt felszámolásában, a katolikus egyház ellen irányuló pócspetri ügy kivitelezésében, majd ő maga is akasztófára került. A Rajk elleni eljárás egyik végrehajtója a párt delegáltjaként Kádár János volt, akit két éve ugyancsak koncepciós per eredményeként börtönöztek be. A sor aztán az összes eddigi per levezényléséért felelős Péter Gáborral, az Államvédelmi Hatóság vezetőjével folytatódott, akit ez év elején letartóztattak és a Szovjetunióban folyó perek mintájára mint egy cionista kémszervezet vezetőjeként kívánják megvádolni.
Az „éberség” jegyében a párt megtisztításának „természetesen” folytatódnia kell, s mindezt úgy tervezik, hogy egy újabb „vezéráldozattal” a korábbi titkokat is elfedjék, a Rákosi Mátyáshoz vezető szálakat elvarrják. Így jutottak el a zsidó származású Kovács Istvánig (eredeti neve Rosner Jenő volt), aki tanú, résztvevői és társtettes, súlyos és félelmetes titkok tudója. 1951 áprilisában Farkas Mihállyal és Kiss Károllyal együtt tagja lett annak a bizottságnak, amely a Kádár János és társai elleni ügyben irányította a nyomozást. Kovács elvtárs még előadásokat is tartott a Kádár-Kállai-ügy fiatal ávéhás nyomozóinak a párt illegalitásbeli éveiről, a pártba szerintük befurakodott ellenségekről, hogy így készítsék fel őket az „árulók” megtörésére. Ez év januárjában újabb pártmegbízatást kapott, részt kellett vennie Péter Gábor és ÁVH-s társainak a kihallgatásán. Három napig hallgatta a gyanúsítottakat, a brutális verésekről szóló történeteket, de állítólag annyira megundorodott a hallottaktól, hogy „fellázadt” és közölte, hogy nem vesz részt a további vizsgálatban. Nem késett persze a válasz sem: rögvest leváltották és száműzték Borsodba.
Pesten azt beszélik, hogy megyei első titkári kinevezése előtt nyolc napig volt az ÁVH-n letartóztatva és – akárcsak Kádárt – őt is Farkas Vladimir kínozta. Bennfentesek szerint ennyire nem volt szörnyű a helyzete, bár leváltása igencsak emlékezetetett arra, ahogyan a Rajk és a Kádár elleni vádemelés kezdődött. Azzal kezdődött, hogy Kovács elvtársnak néhány hete letartóztatták a fivérét, aki egy alapos verés után készséggel bevallotta, hogy angol kém. Egy imperialista kém testvére pedig nem lehet az országos pártvezetésben, így Kovács Istvánt „éberség elmulasztása” címén önkritikára kényszerítették, majd felmentették pártbéli tisztségei alól és vidéki munkára küldték.
Kovács elvtárs tehát nem fontos pártmegbízatás, hanem lefokozás és száműzetés okán került Miskolcra. A kommunisták elleni koncepciós perek sorozatát tekintve, a Kádár- és a Péter Gábor-ügyek titkait ismerő Kovács logikusan lehet a következő áldozat. Ő maga is számít erre, feltűnt neki, hogy figyelik és nyomoznak ellene. Zsidó származását tekintve akár egy cionista per vádlottja is lehetne, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a legújabb tisztogatási hullámot megúszhatja egy kis borsodi kirándulással.
Az utaztató megjegyzése:
Sztálin néhány héttel később, 1953. március 5-én bekövetkezett halála után a cionista perek tervét Magyarországon is elvetették és bár Péter Gábort más bűntettek miatt elítélték, a zsidó származású vezető funkcionáriusok elleni akciók befejeződtek. Kovács Istvánt 1954-ben visszahelyezték a budapesti pártbizottság élére, majd újra tagja lett a párt Központi Vezetőségének és a Politikai Bizottságnak. 1956-ban a koncepciós pereket kivizsgáló ötös bizottság vezetője lett és sokan Rákosi Mátyás potenciális utódjaként tekintettek rá, az 1956-os forradalom után azonban őt is mellőzte a kialakuló kádári hatalom.