Talán ő sem gondolta, hogy ennél magasabb funkcióhoz juthat, a sors azonban úgy hozta, hogy ha ideiglenesen, de egy évig a város polgármestereként volt kénytelen ténykedni. Mint köztudott Soltész Nagy Kálmán polgármestert 1901. október 2-án a déli kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Jó előre tudni lehetett, hogy ez azzal jár együtt, hogy a le kell mondania város közigazgatásának vezetéséről, hiszen az összeférhetetlenségi törvény nem teszi lehetővé, hogy bárki egyszemélyben országgyűlési képviselő és polgármester legyen. Soltész Nagy december hó 30-án nyújtotta be lemondását. A képviselőtestület fájó szívvel, de jövőbe mutat reménységgel vette tudomásul a döntését, de nem sietett utódját megválasztani. Bizony Ákos javaslatára az a döntés született, hogy az általános tisztújítás idejéig, 1902 június haváig a polgármesteri állást nem töltik be, hanem a polgármesteri teendőket addig mint hivatalbeli helyettes Pallaghy Béla első tanácsos teljesítse.

1902 júniusában úgy tűnt, Kovács Lajos megválasztott polgármester leveszi válláról a terhet, az új polgármester azonban bár programbeszédet tartott és hivatali esküt tett, hivatalát elfoglalni nem tudta, majd szeptemberben csalódottan lemondott. Így maradt tehát szegény Pallaghy Béla még hónapokig a város elsőszámú vezetője. 1902. november 29-én aztán a miskolci képviselőtestület újabb választást tartott, amelyen Szentpáli Istvánt, a Kereskedelmi és Iparkamara titkárát választották meg polgármesternek. A város képviselőtestülete így december 30-án már Szentpáli elnöklete alatt gyűlt össze. Az ülésen Lichtenstein József indítványára jegyzőkönyvben rögzítették köszönetnyilvánításukat Pallaghy Béla elmúlt egy évi buzgó működéséért és javasolták, hogy mindezért jutalomdíjban részesítsék.

Tegnap, vagyis a közgyűlés soron következő ülésén tértek vissza a jutalom kérdésére. A pénzügyi szakbizottság javaslata alapján úgy döntöttek, hogy Pallaghynak a polgármesteri szék megüresedése alatt kifejtett egy évi munkásságáért, mellyel a hatósági teendőket ernyedetlen szorgalommal végezte, havonként 100 koronával számítva, összesen 1200 korona jutalmat folyósítanak. A határozatot vita előzte meg. Volt, aki ellenezte a jutalom megadását, Engel Arnold dr. és Bizony Ákos országgyűlési képviselő azonban teljes megszélességgel kiállt Pallaghy mellett. Bizony képviselő hangsúlyozta, annak megítélése az igazság legelemibb követelménye, sőt hangsúlyozta, a leghelyesebb az lett volna, ha az egész polgármesteri fizetést – 5000 koronát – megadták volna Pallaghynak. A helyettes polgármester tehát – ha már a polgármesteri fizetésre érdemesnek nem találtatott, de – szép summa elé néz. 3000 koronás béréhez kapott jutalmával immár 4200 korona birtokosa lehet, ami ugyan még mindig alacsonyabb, mint a polgármesteri fizetés, de a Pallaghy-ház asszonya bizonyára ezt is jó kedvvel fogja fogadni.