1941

A felszabadított Zenta lett Miskolc testvérvárosa

Miskolc, július 1.

Dudujka Pál cikke

Miskolc város közgyűlésének egyhangú szavazatával testvárosává fogadták Zentát. A délvidéki várost tavasszal a miskolci hadtest csapatai szabadították fel a megszállás alól s ezt a tényt akarta Miskolc megörökíteni.

1941. április 11-én Gorondy-Novák Elemér tábornok vezetésével indult meg a magyar támadás . A trianoni diktátummal elvesztett Délvidék egy részét mindössze három nap alatt szabadították fel csapataink. Április 13-án hős miskolci honvédek, a 13. gyalogezred katonái foglalták vissza Zenta városát. Bár igazán súlyos harcokat nem kellett elszenvedniük, csapataikat többször érte rajtaütésszerű támadás a szerb csetnikek részéről. A civil ruhás fegyvereseket azonban honvédeink erélyesen és gyorsan ártalmatlanították, majd parancsnokuk, Haynal Alajos ezredes vezetésével valóságos diadalmenetben vonultak be a városba, ahol a főtéren lelkendezve és felszabadítóként fogadta őket a lakosok népes csoportja. A már-már színpompás eseményt csupán Haynal megjelenése rontotta le némiképp. Az ezredes nem sokkal korábban egy autóval kiszállva eltörte lábközépcsontjait, így egyik lábán fényes csizmát, a másikon kockás posztópapucsot, amolyan igazi nagypapamamuszt viselt, akkora bordó pomponnal, mint egy bazsarózsa.

zenta
Haynal Alajos ezredesnek eléggé fájhatott a lába, hogy papucsot kellett hordania

Haynal Alajos ezredes tekintélyét azonban ez sem csorbíthatta, ő lett a város első katonai parancsnoka. Az ezredes rövid délvidéki működése határozta el, hogy Miskolc és Zenta között mély társadalmi, közigazgatási, gazdasági stb. kapcsolatokat kell kiépíteni. Már zentai búcsúvacsoráján bejelentette, hogy a két város felveszi egymással a testvérvárosi érintkezést, s hazatérve rögvest tárgyalást folytatott erről dr. Fekete Bertalan miskolci polgármesterrel, aki szíves örömest magáévá tette az elgondolást. Csupán annak idejét találták korainak, ezért úgy döntöttek, hogy csak azután veszik fel a testvérvárosi kapcsolatot, mihelyst Zenta élete rendes kerékvágásba jut.

Három hónap elteltével következett el ez a pillanat. Dr. Fekete Bertalan polgármester javaslatára 1941. június 28-án Miskolc város kisgyűlése, június 30-án közgyűlése tárgyalt a kérdésről. A javaslat hangsúlyozta, Zenta város felszabadítása a miskolci honvédség érdeme, így Zentát méltán fogadhatjuk már ennél a vonatkozásainál fogva is testvérvárossá. Az előterjesztést mind a kis-, mind a közgyűlés egyöntetű örömmel fogadta.

Vitéz dr. Görgey László hangsúlyozta, hogy a testvérvárosi kapcsolat ápolni és mélyíteni fogja a magyar összefogás gondolatát. Homrogdi Lichtenstein László főispán pedig lelkes, meleg szavakban méltatta a testvérvárossá fogadás jelentőségét: – Zenta várost, a Tiszamenti ősi magyar várost, mely már 1216-ban is virágzó település volt, testvérvárossá fogadják. A szerb megszállás következtében anyagi és szellemi értékeiből kiforgatott 30 ezer lakosú város megtartotta az elnyomatás alatt is magyar lelkiségét s mint ilyen, minden magyar részről pártfogásra és támogatásra érdemes. Ez ősi város visszatérése annyival is inkább közelebbről érdekel bennünket, mert köztudomású, hogy annak felszabadításában jelentős szerepet játszottak a Miskolcon állomásozó honvédek. Legyen e tárgyban hozandó határozatunk új erőre ébredt nemzetünk egyik fontos gócpontjának, Miskolc város hálájának és köszönetének szerény, de példaadó megnyilvánulása.

A főispán támogató szavai után egyhangú szavazattal fogadták Zentát Miskolc testvárosává. A kapcsolattól a város vezetése gazdasági együttműködést is remél, s terveik szerint a jövőben küldöttség útján veszik fel a zentaiakkal a kapcsolatot.

Az utaztató megjegyzése:

Zentán még 1941-ben két utcát neveztek el a miskolci 13. gyalogezred két parancsnokáról, vitéz Csatáry József vezérőrnagyról és vitéz Haynal Alajos ezredestről. A testvérvárosi kapcsolat azonban csak rövid ideig élt. Dr. Fekete Bertalan 1941 decemberében folytatott tárgyalást a testvérvárosban annak érdekében, hogy onnan élelmiszerszállítmányok érkezzenek Miskolcra. 1942 nyarán a zentai polgármester készült tisztelgő látogatást tenni Miskolcon, ez utóbbira azonban nem került sor, s a világháborús viszonyok között a két város közötti kapcsolat is megszűnt.