1935

A cigánykérdés rendezése tárgyában döntött a vármegyei közgyűlés

Miskolc, május 8.

Dudujka Pál cikke

Veszprém vármegye átiratában tett javaslatot a cigányoknak lótartástól való eltiltására. A javaslatot tegnap tárgyalta a Borsod vármegyei közgyűlés, amely azonban csak a kóbor és a közrendre veszélyes cigányok eltiltásával értett egyet, s magát a javaslatot az emberi szabadságjogokba való súlyos beavatkozásnak minősítette.

Évek óta rendszeresen olvashatunk híreket a kóbor és a közrend ellen vétő cigányok bűncselekményeiről. Lopás, rablás, fosztogatás, gyilkosság, hosszú az állítólagos bűnlajstromuk. Sokan emlékezhetnek rá, amikor két éve a Búza téren egy cigány társaság támadt a katonákra, amiért megpróbáltak előállítani egy részeg cigánykatonát. Nem sokkal később egy kóbor cigánykaraván tagjait tartóztatták le, amiért a harsányi templomból több ezer pengő értékű műkincsszámbamenő kegytárgyakat raboltak el. Ne hallgassuk el persze azt sem, hogy a híreket sokszor előítéletek táplálják. Nem egyszer előfordult már, hogy úgy gyanúsítottak meg kóbor cigányokat, hogy még csak a faluba se tették a lábukat.

image

Cigánykérdés mindenesetre létezik és a kóbor cigányok valóban sok helyütt okoznak gondot. Tavaly Füstös Pál javasolta a Borsod vármegyei közgyűlésen, hogy az idegen területekről érkező koldusokat – akik között szerinte mindenre kapható bűnözők vannak – zsuppolják ki és arra hivatkozva, hogy egyes községedet veszedelmes arányban elleptek a kóbor cigányok, kérte a cigánykérdés rendezését.

image0

Most Veszprém vármegye közönsége intézett feliratot a Belügyminiszter Úrhoz, amelyben a cigányok elleni intézkedések meghozatalát várták el. Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap megtartott, féléves rendes közgyűlésén tárgyalt a javaslatról. A bizottság egyetértett a veszprémi átirat szellemével és a maga részéről is kérte a cigányügy végleges rendezését. Határozatilag rögzítette, hogy a kóbor, közrendre és közbiztonságra, valamint közegészségügyre veszélyes elemekre vonatkozóan szigorú rendszabályokat alkalmazását tartják kívánatosnak. Nem értett egyet azonban azzal, hogy a cigányokat eltiltsák a lótartástól, mert az az emberi szabadságjogokba való súlyos beavatkozásnak minősülne. Ezt a bizottsági tagok feleslegesnek is találták, hiszen egy 1916. évi rendelet értelmében lovat, öszvért, vagy szamarat kóbor cigány csak különösen indokolt esetben és a rendőrhatóság engedélyével szerezhet. A vármegyei törvényhatósági bizottság továbbá rögzítette, hogy méltánytalannak és sértőnek találja a kóbor cigányoknak a megtelepedett, sőt a kultúrtársadalomba beolvadt intelligens cigányokkal egyenlő bányásmódban részesítsék.